A mai napig tizenhárom magyar vagy magyar származású személynek ítélték oda a Nobel-díjat. Túlnyomó többségük természettudósként, fizikai, kémiai vagy orvostudományi kutatásai elismeréseként vehette át a rangos kitüntetést, de szinte mindannyian külföldön dolgozva, más államok polgáraiként tették meg azt a felfedezésüket, amit így honorált a tudományos világ. Dr. Szent-Györgyi Albert kutatóorvos, biokémikus az egyetlen Nobel-díjasunk, aki…
Az 1867-es kiegyezés eredményeként létrejött Osztrák–Magyar Monarchiában Magyarország meglehetősen nagyfokú belső autonómiára tett szert, saját kormánnyal, a közös osztrák–magyar hadsereg mellett az I. Magyar Királyi Honvédséggel, s a részleges önállósulás, a Bécs által tartott „gyeplő” lazábbra engedése lehetővé tette, hogy a reformkori kezdetek után teljes erővel bontakozzon ki a nagyarányú ipari fejlődés.
Történelmünk két, nagy hírnevet szerzett Zrínyi Miklóst ismer, akik a nemzetünk puszta fennmaradását veszélyeztető „török világban” példát mutattak hazaszeretetből, abból, hogy egy széttépett országban is, túlerő ellenében is vállalni kell a harcot. Mert tudták: ha nem küzdünk – elveszünk.
A történelmi Magyarország délkeleti szegletében a rég kihunyt tüzű, hajdani hatalmas vulkán, a Hargita emeli csúcsát az ég felé. Tőle északra és délre pedig változatos formájú bércek, fenyvesek közén rohanó patakok teszik varázslatossá a Kárpátok hegyhullám-horizontja által övezett Székelyföldet.
Az egyik legkiválóbb magyar geológust és geográfust tisztelhetjük benne, aki a földtani és fölrajzi vizsgálatok mellett őslénytani, embertani, történelmi, sőt éghajlati kutatásokat is végzett, így igazi polihisztorként vonult be a tudománytörténetbe.
Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regényének, illetve az irodalmi mű alapján készült, azonos című filmnek köszönhetően minden olvasónk ismerheti Dobó Istvánt, az egri vár vitéz kapitányát. Arról viszont – meglehet – kevesebben hallottak, hogy ő volt az Ung-vidéki Szerednye és a falu mellett álló, mára rommá lett erősség ura, melynek hajdan hatalmas lakótornyában hunyta le…
Valószínűleg a ma Kárpátaljának nevezett területen született legjelentősebb személyiség volt, aki éppúgy megtapasztalta a hihetetlen nyomort, mint a paloták fényűző életét, s aki egy gondviselésszerű találkozás nélkül talán egész életét egyszerű asztalosként élte volna le.
Beregszászban, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöki hivatalának a falán emléktábla hirdeti, hogy egykor ez az épület volt a múlt század egyik legkiemelkedőbb operett-színésznőjének, Fedák Sárinak a villája, aki a Vérke-parti városból indult el a színpad meghódítása felé, s viharos gyorsasággal vált kora ünnepelt primadonnájává.
„Európa színpadán mi is játszottunk, s nem a miénk volt az utolsó szerep…” – írta egyik versében Arany János, Magyarország egykori középhatalmi helyzetére utalva. Futballtörténelmünkről szólva pedig ugyancsak elmondhatjuk, hogy az 1970-es évekig mind a válogatottunk, mind a legjobb klubcsapataink a nemzetközi közép-, sőt gyakorta az élmezőnyben szerepelt, illetve szerepeltek, s kitűnő játékosokkal írták a…
A könyvtáralapító gróf Széchényi Ferenc, illetve örököse, „a legnagyobb magyarnak” nevezett Széchenyi István mellett a nagyközönség kevésbé ismeri a Lánchíd építtetőjének az idősebbik fiát, Széchenyi Bélát. Pedig a nagynevű történelmi famíliából kikerült főnemes igen sokoldalú személyiség volt, aki apjához és nagyapjához hasonlóan a nemzet javára kamatoztatta vagyonát, s tudományos érdeklődésének köszönhetően megannyi új ismerettel gazdagodott…
End of content
End of content