Vasárnapi üzenet: „Ha kezed megbotránkoztat, vágd le. …” (Mk 9, 38–48)
„Ha kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod.” (Mk 9, 38–48)
„Ha kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod.” (Mk 9, 38–48)
Mai vasárnapunk rövid elmélkedésének alapja az egyházunk által kijelölt második olvasmány. A mai részlet Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írott leveléből való.
Vannak csapások. Egyiptomban „csak” tíz csapás volt. Vannak a te életedben is. Ezek mindig kivételes alkalmak arra, hogy az ember a megszokottat félretegye és elgondolkozzon. Mi a célja ennek?
Divatos lett a mai világban, hogy mindenki mindenhez felületesen, de nagyon határozottan hozzászól! Az emberek hihetetlenül bátran ítélkeznek élők és holtak felett! Sokszor rácsodálkozom arra, hogy olyan emberek, akik szinte semmit nem tettek le az asztalra, milyen vehemenciával törnek pálcát mások felett!
„Ezt mondta neki Isten: Jákób a te neved. De nem neveznek többé Jákóbnak, hanem Izráel lesz a neved. Így nevezte el Izráelnek.” 1 Mózes 35,10
„Ön szerint Isten hogy engedhet meg ilyen szörnyűségeket, mi célja van ezzel, és mi vár azokra az emberekre, akik elszenvedik ezeket, és mi azokra, akik a bűnösök benne?” – tette fel valaki a kérdést a világháború, a holokauszt, a mészárlások, az éhezés és számos szörnyűség kapcsán a Hajdúdorogi Metrpólia honlapján A lelkiatya válaszol rovatban.
Még csak néhány nap telt el azóta, hogy templomainkban pünkösd ünnepén a Szentlélek lejöveteléért adtunk hálát.
Ha a hátunk mögött lévő időt végiggondoljuk, észrevehetjük, hogy voltak események, amelyek felett mi rendelkeztünk, másokat közvetve befolyásolhattunk, s voltak olyan dolgok is, amelyek felett nem rendelkezhettünk.
Krisztusban, kedves testvérek! Húsvét után az ötvenedik napon ünnepeljük Krisztus közösségében a Szentlélek elküldését. Az Úr Jézus beteljesíti ígéretét, hogy az apostolok a hívekkel együtt maguk is átéljék, ugyanakkor másoknak is átadják az örömhírt.
De most így szól az Úr, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg téged.” Ézsaiás 43,1-2
End of content
End of content