Beregszásztól mindössze 10 km-re található a sokak számára leginkább a böllérkedésnek és a lekvárfőzésnek szentelt eseményeiről híres Mezőgecse. Az Árpád-kori település nevének első említése 1232-ből származik. Nagy tömegeket érdeklő és megmozgató rendezvényein kívül a hagyományokhoz való erős ragaszkodás is érdekessé, értékessé teszi a falut s annak lakosságát.
Rovatunkban ezúttal Csonkapapit mutatjuk be. A község Hetyen és Mezőkaszony között helyezkedik el. Nevét az oklevelek 1261-ben említik először Pop néven. A Papi helynév papi birtokra utal.
Beregszásztól mindössze 10 kilométerre fekszik a bizonyítottan a honfoglalás korában is lakott település, Tiszacsoma. Nevét a Csoma-patakról kapta. Első említése 1327-ből származik.
Ez alkalommal az ungvári járási nagy palóc települést, Nagydobronyt mutatjuk be olvasóinknak.
Rovatunkban ezúttal a beregszászi járási Gut község hagyományait mutatjuk be.
A Kárpátalja magyarlakta településeit, s az azokban élő hagyományokat, kézműveseket és mesterembereket bemutató rovatunkban több alkalommal olvashattak már olyan népszokásokról, amelyek csak az adott településre jellemzőek.
Beregszász és Nagybereg között helyezkedik el a leginkább a szőlőtermesztésről, borkészítésről elhíresült falucska, Kígyós. No, de ne felejtsük el, hogy a járásközpont szomszédját bizony nemcsak jó borai, hanem a népművészet mestere címmel rendelkező kézművesei, méhészei, ügyes, kitartó és találékony mesteremberei is különösen értékessé teszik.
Beregszásztól csak néhány kilométernyire s egy vonatállomásnyira fekszik az egykor Bereg vármegyéhez tartozott Nagybégány. A másfélezernél is több lakosú, írásos forrásokban először az 1300-as évek elején említett település ugyan nincs olyan messze a járásközponttól, azonban talán a főútvonaltól való félreesésének köszönhetően őriz még sok-sok értéket a múltból.
A járásközponttól, Munkácstól mindössze 9 kilométerre, ruszin települések ölelésében terül el az egykori Bereg vármegye részét képező Beregrákos. A település nemcsak szomszédai, hanem közelebbi térsége tekintetében is egyedi, hiszen a Latorcán, Munkács folyóján túl Beregrákos az egyetlen nagy számban magyarok lakta település. S ahol vannak magyarok, ott bizony vannak ügyes mesteremberek és kézművesek is.
A járás központjától, Beregszásztól 24 kilométerre, Mezőkaszony és Beregsom közelségében terül el az egykori Bereg vármegye egy települése, Zápszony.
End of content
End of content