Ágh István: A bánat vasárnapja
„És elborong a fákon / a jóllakott kísértet…”
„És elborong a fákon / a jóllakott kísértet…”
Ősszel egy régi jó barát gondol reánk a messzeségből, s jószagú, ritka ibolyák idéznek tűnt tavaszt az égből. Ősszel egy régi hű cseléd kísért a pókhálós határon s beköti szívünk nyilt sebét, mit hiű harc ütött a nyáron. Ősszel egy szűzi szeretőnk hí, hívogat, evezni délre, hazába, mit nem lelhetünk, hová nem juthatunk el élve….
Ördögszekér, ördögszekér, Donbász felől jött az a szél…
End of content
End of content