A sárgarépa egyike azon ritka, nálunk is honos zöldségnövényeknek, amelyek bizonyos mértékig tűrik az árnyékot, azaz gyenge fényviszonyok között is termeszthetők. Emellett hőigénye is alacsony, csírázása már 3-4oC-on megindul. Lombleveles korban az alacsony hőmérsékletet is viszonylag jól tűri, rövidebb ideig tartó, párnapos fagy sem károsítja.
Az intenzív növénytermesztéssel foglalkozó kertészek immár Kárpátalján is a korszerűnek mondható csepegtető öntözést használják több megfontolásból: azért, mert időben érkeznek meglocsolni a termesztett növényeiket, azért, mert víztakarékos módszer, azért, mert a növények fejlettségéhez, fenológiai állapotához lehet igazítani a tápoldatozást.
Előző számunkban megkezdett írásunkat folytatva Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját arról faggattuk, miként alapozhatja meg valaki a következő termesztési idény sikerét. Ezúttal a szerves trágya felhasználásával, a hajtatólétesítmény kialakításához használt fóliapalást kiválasztásával, illetve a talajfertőtlenítéssel kapcsolatban szolgál néhány jó tanáccsal a szakember.
Egyre közelebb jutunk ahhoz a pillanathoz, amikor a legkitartóbb gazdák is befejezik a munkát hajtatólétesítményeikben, s elgondolkodnak a jövőn. Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját ezúttal arról faggatjuk, miként alapozhatja meg valaki a következő sikeres termesztési idényt.
Folytatódik a betakarítás időszaka. Arról, hogy mi a teendő ilyenkor a káposztával, a burgonyával és a paradicsommal, régiónk „legnépszerűbb” zöldségnövényeivel, illetve milyen a zöldségpiaci helyzet, Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.
Eljött az ősz, ami Nagydobronyban elsősorban a fűszerpaprika betakarítását és feldolgozását jelenti. A fűszerpaprika körüli teendőkről Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.
A mezőgazdászok már több száz évvel ezelőtt felfedezték, hogy a diófa káros hatással van a közelében fejlődő növényekre.
A poloskák hát-has irányban lapított szúró-szívó szájszervű rovarok. A termesztett és vadon élő lágy szárú növényeken tenyésznek. A mezei poloskák legjelentősebb kártételével a szabadföldi támrendszeres uborkán találkozhatunk.
A legveszélyesebb kártevő hernyók a bagolylepkék lárvái, mindegyik fajuk több zöldségfélén károsít. A hernyók egy része a növények levelét (káposzta-bagolylepke, gamma-bagolylepke), míg más része a növények termését (gyapottok- bagolylepke) károsítja.
A tripszek az utóbbi időben a zöldséghajtatás talán legveszélyesebb kártevőivé váltak, egyrészt a táplálkozásukból eredő közvetlen kártételükkel, másrészt a vírusos betegségeket terjesztő szerepükből adódóan.
End of content
End of content