Reichard Piroska: Életjáték
Vágyak labdáit hajítom előre,
aztán utánuk szaladok magam.
Vágyak labdáit hajítom előre,
aztán utánuk szaladok magam.
Piroslik már a vadszőllőlevél,
bogyója kékül…
börtönbe zártalak,
rózsabokor nyult ki rácsos ablakodból…
Azt álmodtam, hogy már nem élek
s nem élsz te sem…
Apám vett egy gödölyét,
így rendelte az Írás,
vér váltja csak meg a vért,
hiába, hiába a sírás.
…egy messze, elmult kisvárosi házban
fiatal lány még várom a jövőt.
Olyan ámulva nézem napjaim,
mint szakadozott mozgóképet:
kié a bánat és kié a kín,
mi most orvul szivembe tépett?
A nap verse.
A nap verse.
A nap verse.
End of content
End of content