Borszentelés, aprószentek napja – karácsonyi szokások Magyarországon
Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnepekhez kapcsolódó szokások nélkül.
Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnepekhez kapcsolódó szokások nélkül.
A karácsonyt mindenhol ünneplik a világ keresztény országaiban.
Szent Márton napjáról a Nagyberegi Tájházban is megemlékeznek minden évben.
A kiérkező iskolások kézműves foglalkozáson vehettek részt, szőlőt szüreteltek, megismerkedtek a kemencében való sütés fortélyaival, emellett pedig a tájház népi játékaival tehették felhőtlen szórakozássá az itt töltött időt.
Húsvét, Krisztus feltámadásának a napja, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A kiemelkedő alkalomhoz számos szokás fűződik, melyek valamilyen formában ma is fennmaradtak. Rövid írásunkban a pászkaszentelést, a tojásfestést, és a locsolkodást említjük.
A karácsonytól újévig tartó időszakhoz is számos népszokás kötődik, közülük több mind a mai napig él.
Egykorú magyarázat szerint a hónap névadója Juno volt. Június (egy latin forrás szerint: mensis Iunonius) római ünnepei alátámasztják e nézetet.
Az év jeles napjait négy nagy csoportra osztjuk, mégpedig tavaszi, nyári, őszi és téli ünnepkörre.
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is.
Nem mindenki ünnepel karácsonykor méteres karácsonyfával, rengeteg szaloncukorral, bejglivel és 24-i ajándékozással.
End of content
End of content