Rusnya banyák, emberevő macskák és társaik – meglepő karácsonyi szokások a világ körül
Szerencsések vagyunk, hiszen számtalan szebbnél szebb karácsonyi hagyományunk van, amit remélem, sokáig visznek majd tovább leszármazottaink. A karácsonyt mindenhol ünneplik a világ keresztény országaiban. Nézzük meg, hogyan!
Olaszország
Az olasz gyerekek igazán szerencsések, hiszen egy ünnepkör alatt két jótevő is ajándékkal kedveskedik nekik. Szenteste díszítik fel a karácsonyfát, ami alá a télapó (Babbo Natale) pakol ajándékokat. Vízkeresztkor, január 6-án a Télapó felesége, a nagyorrú, csúnya, mégis kedves boszorkány, Befana látogat el hozzájuk. Ő a kéményen keresztül közlekedik, a rossz gyerekeknek szenet ad.
Norvégia
A gyerekek a karácsonyi ünnepek előtt Mikulásnak öltözve járják a környék házait és jókívánságokkal, énekekkel kedveskednek édességekért cserébe.
A norvégok szenteste az összes seprűt elrejtik, hiszen félnek boszorkányok vagy gonosz szellemek látogatásától. Hitük szerint ellophatják ezek a lények a seprűt és meglovagolják az eget. Ezért a férfiak éjjel kimennek és puskákkal az ég felé lőnek.
Minden évben kiválasztják Norvégia legszebb fáját, amit Londonba szállítanak a Trafalgar térre. Ez a norvég nép ajándéka Angliának a II. világháborúban nyújtott segítségéért.
Izland
Az izlandi gyerekeket karácsonykor egy hatalmas, duci kandúr tartja rettegésben. Ez az aripofa cicus ugyanis behamizza a lusta és szegény gyerekek ételét majd, ami talán még rosszabb, magukat a gyerekeket is. Az ablakokon át kukkolja a kis emberpalántákat.
Viszont könnyű kicselezni őt, mert, ha a gyerekek karácsonyra elvégzik az összes házimunkát, a szülők új ruhákkal ajándékozzák meg őket. Az új ruhák pedig védettséget jelentenek a macskabestia ellen.
Lettország
A Lettek karácsonya a Halloweenre hasonlít: rémisztő jelmezt és maszkot viselnek. Házakba kopogtatnak be, viszont nem édességet, hanem jókívánságokat gyűjtenek. Cserébe elűzik a gonosz szellemeket. A lett gyermekek szentestétől számítva 12 napig ajándékokat kapnak, mivel Lettországban összefonódik a keresztények karácsonyi ünnepköre a pogányok 12 napos téli napforduló ceremóniájával.
A lettek állítják, hogy ők állították az első karácsonyfát 1510-ben, Riga óváros központjában.
Katalónia
A karácsonyi szezonban számos katalán üzletben megvásárolható Caga Tio. Caga Tio egy tündibündi, vigyorgó farönk piros ruhában, aki… ajándékokat kakil. Régebben a családok maguk fabrikálták egy számukra bizalomgerjesztő rönkből. Arcot festettek neki, piros sapkát kapott és betakarták, nehogy szegény influenzás legyen.
Caga Tiót december 8-tól karácsonyig édességekkel etetik a gyerekek. Karácsonyeste az apróságok még énekelnek is neki. Majd addig ütik bottal, ameddig ajándékot nem kakil, azaz ameddig le nem esik róla a pokróc és nem találják meg a szüleiktől kapott meglepetéseket.
Ausztrália
Az ausztráloknál nyári szünetben van a karácsony. Ez az év legmelegebb időszaka, ezért a legtöbb család karácsonyi barbecue partit szervez a tengerparton. “Hóembereket” és mikulásokat készítenek a tengerparti homokból. Az ajándékaikat is itt kapják meg. Őket is a Télapó ajándékozza meg, viszont vigyáz a rénszarvasaira: Ausztráliában kenguruk segítik abban, hogy akadálytalanul célba érhessen.
Ukrajna
Létezik egy olyan ukrán hagyomány, ahol a családok pókhálókat rejtenek el a karácsonyfán, aki megtalálja, szerencsés lesz.
A szokást egy történettel magyarázzák: Egy gyermekeit egyedül nevelő özvegy kis kunyhójára egy toboz esett, amiből egy fa nőtt ki. Ezt a fát a gyerekek locsolgatták, hogy karácsonyra nagyra nőjön A fa nagyra nőtt ugyan, de a kicsik szomorúak voltak, hiszen nem volt pénzük díszekre Amíg aludtak az anyjuk pókhálókat szórt a fára. Reggel káprázatos látványra ébredtek: a reggeli nap sugarai megvilágították a “díszeket”, így azok arannyá és ezüstté változtak.
A karácsonyi uborka
Nálunk senkinek nem jutna eszébe saviubit akasztani a kariifára, Amerikában viszont éppoly kiegészítője az ünnepnek, mint nálunk a szaloncukor.
Az amerikaiak úgy tartják, az uborkát a Télapó rakta fel a fára (persze miután megette a számára előkészített sütit és a tejet is megitta) és elrejtőzik mögé. Amelyik gyerek elsőnek veszi észre, vagy elsőnek kapja meg az ajándékát, az plusz meglepetésben részesül.
Az amerikai karácsonyi tradíciók javát a bevándorló németek terjesztették el, az uborkás hagyomány Németországban mégsem volt soha szokásban. Legvalószínűbb eredete egy sikeres marketingfogás.
A karácsonyi uborka hagyománya ugyanis akkor kezdődött, amikor először kezdtek Németországból Amerikába üvegből készült díszeket importálni.
Az 1840-es évek előtt a karácsonyfákra főként ehető dolgokat akasztottak: friss gyümölcsöket, diót, mogyorót, a szlávoknál festett tojásokat. Az 1850-es években Albert herceg (Viktória királynő férje) német üvegfúvóktól rendelt nem romlandó, üvegből készült díszeket: gömböket, babákat. Ezután jöttek divatba a nem ehető díszek, amiket következő évben újra fel lehetett használni. Persze az amerikai üzletemberek elsők voltak, akik lecsaptak a lehetőségre és 1890-től napjainkig Amerikába exportálják a legtöbb üvegdíszt.
Bármennyire is különbözőek a világ karácsonyi szokásai, mindegyik a szeretetről szól. Céljuk közös: ünnepi hangulatba emelni lelkünket, közelebb hozni a családtagokat, kifejezni a szeretetet, szórakoztatni a gyerekeket és életben tartani a hagyományokat.
Bak-Kun Viktória
Kárpátalja.ma