Legendák Kárpátalján: Tiszakeresztúr és Rákóczi ezredese
Nagyszőlőstől mintegy 15 kilométerre terül el Tiszakeresztúr.
Nagyszőlőstől mintegy 15 kilométerre terül el Tiszakeresztúr.
1944. november 13-a és november 18-a közötti a 0036-os számú rendelet alapján a sztálini terror Kárpátalján tisztogatási akciót végzett.
A magyar népzene-, népdal- és néptánckincs „szétosztogatásában” elévülhetetlen érdemeket szerző tiszapéterfalvai Kokas Banda az elmúlt hétvégén három ugocsai helyszínen is fellépett: Tiszakeresztúrban önálló esten, Fancsikán a Szent Katalin Római Katolikus Egyházi Óvoda tízéves jubileumi ünnepségén, valamint Királyházán a helyi KMKSZ-alapszervezet által rendezett szüreti bálon.
Benét és vele együtt a Beregszászi járás területét elhagyva, Tiszaújlak felé robogva, egy bal kanyart véve, aztán egy kátyúkkal teli bekötőúton végighaladva a Nagyszőlősi járás egy több tagból álló településcsoportja helyezkedik el. Ezek közül is a legelső Tiszakeresztúr. A kátyútengert végigszenvedve egy hagyományaihoz, történelméhez és magyarságához igen ragaszkodó községgel találja magát szemben az ember.
„Szomorúan süt az őszi nap sugára / az aradi várbörtönnek ablakára…” – juthattak az október 6-i tiszakeresztúri megemlékezés résztvevőinek az eszébe az aradi vértanúkról szóló ballada kezdő sorai, miközben vasárnap délelőtt kora őszi verőfényben sereglettek a rendezvény helyszíne, a református templom felé, hogy fejet hajtsanak 1848–1849 mártírjai előtt.
Negyedik alkalommal rendezi meg az ELTE EHÖK és a BEAC a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját.
A nagyszőlősi járási Tiszakeresztúrban 2013. február 3-án tartották meg a KMKSZ-alapszervezeti gyűlést, melyen Gerendely Béla, az alapszervezet elnöke üdvözölte a megjelent alapszervezeti tagokat, valamint a meghívott vendégeket: Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét és Barta Józsefet, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének az elnökét.
End of content
End of content