Zalaegerszegtől húsz kilométerre délre egy 1461 lelket számláló község húzódik meg a szelíd hullámokat vető, lágy ívű zalai dombok között: Söjtör. A faluban két kastély is magára vonja a látogatók figyelmét: egy hajdani főúri lak, a Festetics grófok kastélya, valamint egy szerényebb, ám ugyancsak egyemeletes, egykori köznemesi hajlék, a Deák-kastély, ahol a XIX. század –…
A főnemesi családok múltját kutató történelmi pályázatot hirdet magyarországi és határon túli általános és középiskolás diákoknak az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Rákóczi Szövetség és a Rákóczi Szövetség Rákos Mezeje tagszervezete irodalmi/történelmi pályázatot hirdet 1956. október 23. tiszteletére Kárpát-medencei magyar középiskolások, valamint I-II. éves főiskolások/egyetemisták részére.
Virradat volt, 1849. május 21-ének hajnala… A császáriak által megszállt budai vár hatalmas tömbje még sötéten magasodott a vén Duna fölé, a lassan derengeni kezdő égbolt alatt. Csend volt. Ám amint Pest-Buda templomtornyaiban a harangok elkongatták a három órát, az ostromló honvédsereg percnyi pontossággal eldördülő ágyúi eget-földet rázó mennydörgésként hasították ketté a csöndet. Majd „Éljen…
A középkori uralkodók többségét nem nagyon törte a vágy a könyvek iránt. Volt viszont egy Árpád-házi magyar király, akit külföldi kortársai is Európa egyik legműveltebb koronás főjének tartottak, mivel nagy kedvvel olvasott, s az egyházi jog terén is otthonosan mozgott.
A mintegy kétszázezer évvel ezelőtt Kelet-Afrika földjén megjelent Homo sapiens sapiens, vagyis a (nem mindig) bölcs ember első „közlekedési eszköze” tulajdon két lába volt.
Bereményi Géza magyar filmrendező a XXI. század hajnalán Hídember címmel forgatott filmet a reformkor s az egész magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államférfijáról, aki a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt hidat épített-építtetett: nevéhez fűződik a Duna magyarországi szakaszán a hatalmas folyó fölött átívelő első állandó híd felépíttetése, közéleti tevékenységével pedig „hidat vert” a régi, rendi…
Amikor félezer évvel ezelőtt, 1514. április 9-én Bakócz Tamás esztergomi érsek kihirdette a török elleni keresztes háború megindításáról szóló pápai bullát, még senki sem sejtette, hogy ez az intézkedés az események olyan láncolatához vezet, mely lángba borítja a Hunyadi Mátyás királyunk halála óta „betegeskedő”, süllyedő Magyarországot.
A mintegy 200 ezer évvel ezelőtt Afrikában feltűnt mai ember, a Homo sapiens sapiens már megjelenésekor is pontosan akkora koponyatérfogattal, éppen olyan fejlett aggyal rendelkezett, mint mi ma.
Március 15-én vidékünkön ritkán szoktunk emlékezni olyan hőslelkű nőkre, akik a maguk módján szintén kivették részüket a szabadságharc eszméiből. Ilyen pl. a tiszaújhelyi Újhelyi Laura, aki nemzetiszínű kokárdákat készített a harcmezőre induló nemzetőröknek.
End of content
End of content