Ezüstpénzek millióit őrizhették a Parthenón padlásterében – erre a következtetésre jutottak kanadai és amerikai tudósok, akik kutatási eredményeiket a kanadai ókortudományi társaság éves közgyűlésén ismertették.
Lenyűgöző, kétezer éves ékszereket tártak fel brit régészek több észak-etiópiai sírban, amelyben további, a rómaiakhoz, illetve a területet egészen i. sz. 940-ig birtokló Akszúmi Királysághoz köthető kincseket találtak, amiből a kutatók azt szűrték le, hogy a római kereskedők évszázadokkal korábban eljutottak Etiópiába, mint ahogy eddig gondoltuk. Az egyik sírban egy különösen szép asszony pihent, aki…
Szentesítésének helyszínén emlékeztek meg hétfőn az alkotmányos alapjogok és a törvény előtti egyenlőség megalapozójának tekintett okmány, a Magna Carta születésének 800. évfordulójáról. Az ünnepi rendezvényen jelen volt II. Erzsébet királynő és David Cameron miniszterelnök is.
Az eddig ismert legrégebbi, feltárt magaskultúrák közül valószínűleg az óegyiptomi és a Dél-Mezopotámiában felemelkedett sumér civilizáció a legismertebb. Kevésbé van benne a köztudatban egy harmadik magaskultúra, mely jóval keletebbre, az indiai szubkontinens északnyugati részén, a Himalájából az Arab-tenger felé hömpölygő hatalmas folyam, az Indus alsó szakaszán és mellékfolyói mentén virágzott fel a Kr. e. III….
A kétkötetes kiadványt szerdán mutatták be a moszkvai külügyminisztériumban.
Hajóépítéshez használatos eszközök százait rejtő építkezési terület vált ásatások helyszínévé a kelet-kínai Nanking városában, s szakértők arra következetnek, hogy a munkások annak a hajógyárnak a nyomaira leltek, amely egy időben a „kínai Kolumbusz”, Cseng Ho admirális flottájának hajóit is készítette.
Hetven éve, 1945. május 2-án adták meg magukat a náci Harmadik Birodalom fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.
Enyhe agyi érbetegsége lehetett Julius Caesarnak, ezzel magyarázható, hogy élete utolsó szakaszában miért volt olyan rossz kedélyállapotú a római vezető – állítják a London’s Imperial College kutatóorvosai.
1. A maják – elsősorban isteneik számára – hatalmas piramisokat építettek. Az egyik leghíresebb az évente 1,2 millió látogatót vonzó Chichen Itza-i piramistemplom.
A 13. század közepén kezdődő éghajlatváltozást igen hideg telek és nyarak évtizedes periódusa jelezte, ezalatt a kis farmok többsége elnéptelenedett, az állatállomány jelentős része elpusztult. A bajokat tetézte, hogy a vikingek nem tudtak Európa más vidékeivel kereskedni, hiszen nem volt elég hajóépítésre alkalmas faanyaguk. Így nem tudták pótolni a kieső forrásokat, grönlandi kolóniájuk teljesen magára…
End of content
End of content