Az alkotmányos alapjogokat megalapozó dokumentumra emlékeztek a 800. évfordulón

Szentesítésének helyszínén emlékeztek meg hétfőn az alkotmányos alapjogok és a törvény előtti egyenlőség megalapozójának tekintett okmány, a Magna Carta születésének 800. évfordulójáról. Az ünnepi rendezvényen jelen volt II. Erzsébet királynő és David Cameron miniszterelnök is.

János király a dokumentumot – sok későbbi képzőművészeti alkotás ábrázolásával ellentétben – nem aláírta, hanem pecsétjével látta el 1215. június 15-én, a Londontól nyugatra fekvő Runnymede mezején, a legősibb, ma is uralkodói rezidenciaként működő királyi kastély, Windsor közelében.
A király – akit a brit történetírás az angol-brit monarchia legelvetemültebb uralkodói között tart számon – és az önkényeskedései ellen fellázadt bárók megállapodása rögzítette a korona hatalmának határait és leszögezte, hogy maga a király sem áll a törvények fellett. A dokumentum egyik leghíresebb passzusa rögzíti, hogy szabad embert csak vele egyező státuszúak törvényes ítélkezése alapján lehet megfosztani szabadságától, és javait is csak így lehet lefoglalni.
A Magna Carta számos cikkelyét figyelmen kívül hagyták vagy átírták az évszázadok során, öttucatnyi passzusából ma már csak három lelhető fel a brit törvénykönyvekben, ráadásul középkori latin nyelven íródott, amelyet a zömmel angolajkú alattvalók közül akkoriban nagyon kevesen beszéltek, csakúgy, mint a korabeli uralkodó osztály első nyelvének számító franciát.
A dokumentum mégis a máig íratlan brit alkotmányosság első számú hivatkozási alapja lett, és nagy hatással volt jóval később kelt történelmi dokumentumokra, köztük az Egyesült Államok alkotmányára is.
David Starkey, az egyik legelismertebb kortárs brit történész professzor a hétfői megemlékezés helyszínén a BBC-nek kijelentette: a Magna Carta a modern brit politika kezdete, márpedig a politika egyetlen alternatívája a polgárháború. A világot a Magna Carta tanította meg a békés konfliktusrendezésre – tette hozzá.
Runnymede mezején egy különleges szoborcsoportot is felállítottak. Hew Locke alkotása – amelyet Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, a brit trón majdani várományosa avatott fel – tizenkét bronzszékből áll, jelképezve az angolszász igazságszolgáltatás alapintézményének tekintett és laikus ellenőrzésére hivatott tizenkét tagú esküdtszéket. A Magna Carta az esküdtszéki eljáráshoz fűződő jogot is rögzítette 39. passzusában.
Locke az „Esküdtek” címet viselő mű avatása után kijelentette: a székekre bárki leülhet, sőt ő szeretné is, ha minél többen felkeresnék az alkotást, leülnének, és vitáznának az igazságszolgáltatásról.
David Cameron a hétfői megemlékezésen kijelentette, hogy az emberi jogok eszméje Nagy-Britanniában, ennek az eszmének a szülőhazájában is nem egyszer torzult vagy leértékelődött. Éppen ezért a jelenlegi nemzedék feladata az emberi jogi eszme megítélésének helyreállítása, és annak garantálása, hogy ez az eszmerendszer a törvényalkotás és a jogszolgáltatás alappillére legyen.