Lőrincz P. Gabriella: liberum arbitrium
hogy vállfa vagy
akasztófa
te döntöd el
hogy vállfa vagy
akasztófa
te döntöd el
Gyerekem lett. Igazi táltosgyermek.
Mikor született, volt már két foga.
Mellemre tettem, bimbaját harapta
s kevés tejemmel nem telt be soha.
Sétaminta érc- és cimbalomhangzatban huszonegy számozott helymegjelöléssel
Előtte az utak készülődtek,
feje fölött kékívelt az ég,
talpa alatt füvek szöszmötöltek.
A nap verse.
Jövel, oh verseimnek lelke, Lélek!
És vess magot szántóföldjén szivemnek,
Hol dús igék és bús dalok teremnek.
Oh Lélek, el ne hagyj, magamba’ félek.
látod az öreg nőt ki a pult mögött
árul én ismerem mióta megszülettem
rám bízta ősz hajszálainak megszámlálását
az én poklomban
számolnak és mértékkel
Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán
A kötettel a kétszeres József Attila-díjas költő születésének 100. évfordulója előtt tisztelegtek.
End of content
End of content