Röptükben is alszanak a madarak
Agyféltekéiket külön-külön és egyszerre is képesek takarékra állítani a fregattmadarak, így tudnak repülés közben is aludni. Napi alig egy órát pihennek a tenger felett, mégis életben maradnak.
Tudósok először bizonyították, hogy a madarak képesek a levegőben is aludni.
Niels Rattenborg, a Max Planck Intézet ornitológusa a repülő fregattmadarak agyi aktivitását mérte, és azt találta, hogy agyféltekéiket egyesével, de akár egyszerre is ki tudják kapcsolni.
Azt már régóta feltételezték, hogy a napokat, heteket, sőt hónapokat a levegőben töltő madarak szárnyalás közben pihennek, de ezt eddig nem sikerült még bizonyítani.
Rattenborg a tőkés récéket vizsgálva azt is felfedezte, hogy létezik a madaraknál egy különleges félálom: ilyenkor az egyik agyfélteke pihen csak, a hozzá kapcsolódó szem nyitva, a másik páros viszont aktív, és az esetleges veszélyt figyeli.
A szakember a Zürichi Egyetem mérnöke, Alexei Vyssotski segítségével egy olyan apró EEG-készüléket épített, ami képes a madarak agytevékenységét és fejmozgását regisztrálni, anélkül, hogy megakadályozná a madarat a repülésben.
Fontos kísérlethez illően a Galápagos-szigeteken végezték el a méréseket, az ott élő szalagos fregattmadarakon.
A készüléket átmenetileg költő tojók fejére rögzítették. A madarak az adatrögzítőkkel ezután egy tíznapos élelemszerző útra indultak, melynek során mintegy 3000 kilométert tettek meg.
A gép kifogástalanul működött, mérte az egyes agyféltekék aktivitását, GPS segítségével pedig a repülés magasságát is meghatározták.
A visszaérkező madarakat hagyták kicsit pihenni, majd befogták és begyűjtötték a mérőeszközöket.
„A legtöbb galápagosi állathoz hasonlóan a fregattmadarak is nyugodtan fogadtak minket, volt amelyik fel sem ébredt fészkében mikor megközelítettük” – mondta el Niels Rattenborg.
Az adatok kiértékelése ámulatba ejtette az ornitológust.
A madarak napközben teljes éberséggel keresték a zsákmányt, de mikor beesteledett, akár percekre is félálomba zuhantak.
Agyféltekéik felváltva kapcsoltak ki, de volt, amikor mindkettő, ha a madár éppen siklott. Mikor viszont a felszálló légáramlatokat kihasználva „termikelt”, akkor a fordulás irányába néző szem, és a hozzá tartóz agyfél éber maradt.
A madarak néha REM álomba is zuhantak, de jellemzően csak másodpercekre. Így is tökéletesen repültek, ami kevésbé meglepő, mivel madaraknál ez a mélyebb álomfázis nem jár az izomtónus elvesztésével, mint az emlősök esetében.
Az összes álomállapotot egybevéve a fregattmadarak átlagosan naponta mindössze 42 percet aludtak a vizsgálat alatt.
A szárazon ezzel szemben akár 12 órát is szunyókálnak egy nap.
A kutató ebből arra következtetett, hogy a fregattmadarak alváshiányban szenvedve töltik tengeri élelemszerző körútjaikat, mégis kiválóan teljesítenek.
Ha megértjük, hogyan képesek ilyen kevés pihenéssel is éberek maradni, talán arra is rájövünk, hogy az embereket miért viseli meg annyira az alváshiány, miért alszanak el a volán mellett, miközben tökéletesen tisztában vannak a veszélyekkel – summázta Niels Rattenborg.