Porosenko: Ukrajna feladata a Krím felszabadítása

Ukrajna stratégiai feladata, hogy lépésről lépésre haladva felszabadítsa az Oroszország által megszállt Krím félszigetet – jelentette ki Petro Porosenko elnök szerdán, a krími tatárok 1994-es sztálini kitelepítésének évfordulóján a kijevi operaházban.

Az államfő hangsúlyozta, hogy megfelelő védelmet és önigazgatási jogokat kell kapnia a krími tatár kisebbségnek őshazájában, azaz a Krím félszigeten a szuverén és független ukrán államon belül.

„Ha megkésve is, de felismertük a szükségességét annak, hogy nemzeti autonómiát kapjon a krími tatár nép a félszigeten, az ott élő orosz, ukrán és egyéb nemzetiségekkel teljes mértékben egyenlő jogokkal” – hangoztatta Porosenko. Sürgette, hogy ennek megvalósulása érdekében a parlament módosítsa Ukrajna alkotmányának a Krími Autonóm Területről szóló fejezetét. Szavai szerint ez ügyben az alkotmányügyi bizottsághoz fordul azzal a kéréssel, hogy az alaptörvény módosítására mihamarabb alakítsanak munkacsoportot a krími tatárok érdekképviselete szervezetének a medzslisz képviselőinek és szakértőknek a bevonásával.

Porosenko rámutatott arra, hogy az elmúlt két évben az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt félszigetet ismét tatárok ezreinek kell elhagynia, mint 72 évvel ezelőtt.
„A megszállók embereket tartóztatnak le csak azért, mert saját anyanyelvükön, krími tatár nyelven beszélnek, másképp hisznek Istenben és szabadon akarnak élni saját földjükön. Nehéz elhinni, hogy ilyesmi a földraji értelemben vett Európa közepén ma megtörténhet” – hangsúlyozta az elnök.

1944. május 18-án kezdődött a krími tatárok tömeges deportálása a félszigetről szovjet Közép-Ázsiába. Néhány hét alatt a náci németekkel folytatott együttműködés vádjával, kollektív büntetésként mintegy kétszázezer tatárt telepítettek ki Sztálin utasítására a Krímből. Sokan közülük már útközben éhen vagy szomjan haltak, a deportálást követő években pedig a kitelepítettek csaknem fele életét vesztette.

Ukrán sajtójelentések szerint a krími oroszbarát vezetés megtiltotta, hogy az évfordulón megemlékezéseket tartsanak a félszigeten. Utasították az oktatási intézményeket, hogy az órákról hiányzó diákokat súlyosan büntessék meg. A szomszédos Herszon megyében, Henicseszk városában viszont ukránok és krími tatárok mintegy 350-en gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a totalitárius rezsim áldozatairól.

Ukrán források beszámoltak arról is, hogy szerdára virradó éjjel ismeretlenek a krími fővárosban, Szimferopolban kék festékkel leöntötték Sztálin emléktábláját.