Magyarország és a posztszovjet térség
Oroszország mellett Közép-Ázsia is fontos a magyar külpolitikai stratégia számára.
Martonyi János magyar külügyminiszter bemutatta a „Magyar külpolitika az Uniós elnökség után” elnevezésű, a magyar külpolitika stratégiai irányait összegző dokumentumot.
A szöveg érinti Magyarország és a posztszovjet térség kapcsolatát is. Ebben a régióban hazánk „kiemelkedő jelentőségű partnere” Oroszország. A szöveg szerint „2010. óta megkezdődött a magyar-orosz kapcsolatok új alapra helyezése, amelynek fontos területe a vitás gazdasági kérdések mindkét fél érdekeinek megfelelő megoldása. A MOL részvénycsomag visszavásárlásának lehetővé válása mérföldkövet jelentett ezen az úton.”
A szöveg szerint a gazdasági kapcsolatok mellett „különösen fontos” a „nagy hagyományú tudományos együttműködés fejlesztése”, az oktatási, képzési projektek bővítése, az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése, valamint a biztonságpolitikai együttműködés.
Fontos az oroszországi régiókkal való kapcsolattartás, különösen ott, ahol rokon népeink élnek. A dokumentum szerzői szerint „rokoni, nyelvrokoni szálakkal, történelmi hagyományokkal egyszerre kötődhetünk a közép-ázsiai, kaukázusi, a finnugor, illetve szláv népekhez.” A magyarországi ukrán és örmény közösságek kapoccsá válhatnak a magyar-ukrán és magyar-örmény kapcsolatokban.
Ezek mellett Közép-Ázsia „Magyarország számára energetikai, gazdasági, biztonságpolitikai és kulturális szempontból is egyaránt növekvő fontosságú terület.” Budapest célja, hogy a régióban, elsősorban Türkmenisztánban és Üzbegisztánban, erőteljesebben jelenjen meg a magyar diplomáciai képviselet.
(kormany.hu)