Ezt teszi a kialvatlanság
Mindenki tudja, mennyire fontos szerepet játszik életünkben az alvás. Mégis kevesen figyelünk arra oda, hogy eleget és minőségileg is megfelelőt aludjunk. Pedig a kialvatlanság súlyos betegségeket is okozhat, nem beszélve a hangulati ingadozásokról.
Kialvatlanság és alvásminőség
Nehéz a jó alvást biztosítani úgy, ha a nappal ért ingereket, főként stresszt és egyéb bonyodalmakat nem tudjuk lefekvés előtt letenni. Nem lehet sokat aludni rosszul és kevesebbet jó minőségben. Nem feltétlenül az alvás mennyisége, mint inkább a minősége a meghatározó.
Érdemes alvás előtt fél-egy órával olyan tevékenységet végezni, ami relaxál vagy megnyugtat. Stesszesen nem lehet elaludni, nem lehet akarni elaludni – mondta a szakértő a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Enni vagy nem enni – elalvás előtt –, ez itt a kérdés?
Teli hassal nem szerencsés lefeküdni – magyarázta Ádám Ágnes. A felpuffadt gyomor ugyanis nyomhatja a rekeszeket, amitől pedig a tüdőnek marad kevesebb helye. De éhesen sem ajánlott elaludni. A szakértő szerint mindenki egyénileg találja meg, mivel oldhatja éhességét ilyen esetben, de általában egy pohár langyos tej megoldást adhat. Bár tudományosan nem bizonyított, Ádám Ágnes úgy véli, hogy valami ősi reflex köszönhet vissza az esti tejnél.
Nem jellemző a téli álom
Dr Szakács Zoltán, neurológus a műsorban elmondta, hogy szervezetünk ugyanannyi alvást igényel télen, mint nyáron. De a Föld forgásából és tengelyének ferdeségéből fakadóan más a megvilágítottság, ezért érezzük úgy, hogy nyáron a kevesebb sötétség okán kevesebb az alvásigényünk. de valójában a belső óránk ugyanannyi alvást ír elő minden évszakban, felnőttek esetében 7-7,5 órát – mondta a Honvéd Kórház alváslaborjának főorvosa.
Megjegyezte, hogy a fényforrás, Edison izzójának feltalálása előtt az emberek átlagban másfél-két órával aludtak többet. A fény tehát csökkenti az alváslehetőséget, mivel az agyunk számára azt jelzi, hogy nappal van.
Az alváshoz az ideális a sötétség, valamint a megfelelő – 22-23 Celsius fok- hőmérséklet, mind az izzadás, mind a fázás energiát igényel a szervezettől, ami megterheli az alvást.
Számítanak az órák
Az alvásnak jellegzetes ciklusos szerkezete van, és az első harmadban vannak az ún. lassú hullámú, mély alvásperiódusok, amelyek a leginkább nélkülözhetetlenek szervezetünk számára – hangsúlyozta. Vannak hormonok, amelyek csak ebben a speciális alvásszakaszban termelődnek, nappal nem tudjuk őket nélkülözni – tette hozzá.
Amikor hajnalban fekszünk le, a belső óránk tudni fogja, hogy nemsokára fel kell kelni és nem indítja elölről az alvásciklust, hanem pusztán egy töredéke lesz ennek a lassú hullámú, mély alvásnak az alvásszerkezetünkben, hiába alszunk délig. A hiányzó szakaszt a másnapi alvásnál fogjuk bepótolni – mondta.
A váltott műszakban dolgozók alvászavarral küzdenek
A váltott műszakban dolgozók számára az alvászavar gyakori és komoly probléma, amire nincs igazán jó tanács. Aki több műszakban dolgozik, mire a szervezete megszokná az új alvásciklust, újra bekövetkezik egy váltás.
A szakértő szerint kevés az olyan ember, aki nyomtalanul képes átvészelni ezt. Trükköket javasol számukra a napközbeni alváshoz: nyugodt körülmények és sötétítő használata. Altató használata még így is inkább kerülendő – emelte ki.
A kialvatlanság csökkentheti az élettartamot
Nagyjából 6-7 órányi alvásigényünk 24 órára vonatkozik, tehát ha valaki délután is szunyókál, az esti alvásigénye rövidül le.
Az elegendő és megfelelő alvás több minden miatt fontos: ekkor és csakis ekkor termel szervezetünk bizonyos hormonokat, amelyek nappal hasznosítunk, alvás alatt konszolidálódik a memóriánk is.
A tartós alvászavar akár hangulati zavarokkal is együtt jár, ilyen a lehangoltság, a depresszió, vagy a szorongás. De okozhat gyomorpanaszokat, emésztési gondokat, komoly kardio-, szív- és érrendszeri betegségeket, valamint a várható élettartamot is jelentősen csökkenti – tette hozzá a főorvos.