10 milliárd embert is könnyen eltarthatna a világ – ha akarna
A tudósok jóslatai szerint negyven év múlva már 9–10 milliárd ember fogja benépesíteni a Földet, néhányan mégis úgy vélik, a bolygó élhető, kényelmes hely maradhat – márha az emberiség tehetősebbik fele megembereli magát, és hajlandó a globális együttműködésre.
Azt már egy évtizede tudjuk, hogy 2050-re a Földön körülbelül 8–10,5 milliárd ember fog majd élni, még az olyan afrikai országok populációja is jelentősen nő majd, amelyeknek lakosságát egyébként a HIV és az AIDS sújtja. Az ázsiai nemzetek – többek között Kína, India, Pakisztán – óriási népességszaporulatukkal könnyedén fölébe kerekednek a gazdag, de csökkenő népességű európai országoknak.
A következő negyven év alatt jelentősen növekszik majd az idősebbek aránya, ahogyan a várható élettartam megnövekszik. A jóslat szerint a 60 év fölöttiek száma megduplázódik. Japánnak, Németországnak, Olaszországnak, Oroszországnak, Ukrajnának és hazánknak is jelentős népességcsökkenéssel kell majd szembenéznie, míg a világon évente átlagosan 77 millióval fogunk többen élni.
Sok jó ember, kis helyen
Ezt várják tehát a tudósok, és felmérve azt, hogyan képes – illetve nem képes – megbirkózni az emberiség a jelenlegi, egyelőre hétmilliárd alatti népességgel, nem sokan jutnak optimista következtetésekre a jövővel kapcsolatban. Pedig a megoldás egyszerűen a már most is rendelkezésünkre álló források átcsoportosítása.
Néhány új jelentés szerint azonban némi erőfeszítéssel valójában könnyedén képesek lehetünk akár 9–10 milliárd ember szükségleteit is kielégíteni. Az angliai Műszaki Tudományok Intézete (IMechE) kutatói szerint akár most is képesek lennénk ilyen nagy mennyiségű ember lakhatási gondjait megoldani, a francia INRA és CIRAD mezőgazdasági kutatóintézetek szerint pedig némi intelligens tervezéssel az élelmezés sem okozhat gondot.
Az IMechE mérnökei úgy gondolják, a low-carbon rendszerű, azaz alacsony szénfelhasználású energiatermelés megvalósításához már nincsen szükség további technológiai áttörésekre. A feladat mindössze annyi, hogy megakadályozzuk az olyan piaci krízisek kialakulását, amelyek meggátolják a már létező hasonló technológiák, így például a nap- vagy atomenergia széles körű elterjedését.
A kutatók szerint a lakhatási gondok azáltal lennének megoldhatóak, ha a nagyvárosok kiterjedt szegénynegyedei megfelelő támogatást kapnának a fejlesztésekhez, mivel a népességnövekedés nagy része ilyen helyeken következik majd be. Ha a hatóságok nem a lebontás-újraépítés rendszere szerint cselekednek, hanem a bővítésre és fejlődésre koncentrálnak, nem okoz majd gondot az emberek elhelyezése.
Elkerülhető éhínségek
A francia tudósok célja az volt, hogy felmérjék, rendelkezésre állnak-e a megfelelő források 9 milliárd ember élelmezéséhez. Abból indultak ki, hogy minden ember számára napi 3000 kalória bevitele legyen adott, ebből 500 kalória pedig állati forrásból származzon.
Az eredmények szerint a legtöbb ország a jövőben a jelenleginél is inkább az importra fog szorulni, sok még azok közül is, ahol egyébként növekedik majd a termelés. A tudósok szerint ha a gazdagabb országok némileg visszafogják a pazarlást, azzal nagyban elősegítenék a megfelelő élelmezést, mivel itt naponta és fejenként 800 kalóriányi élelem megy veszendőbe.
A növekedő termelés elméletileg elegendő lehet arra, hogy mindenkit ellásson, ehhez viszont a termőföldek kihasználása tekintetében is szükség lesz változtatásokra. Fel kell hagyni például azzal a gyakorlattal, hogy nagyméretű földeket azonos haszonnövényekkel vessenek be, mivel ezek jóval sebezhetőbbek a különböző kórokozókkal szemben, ami a termésmennyiség csökkenéséhez vezet, és így több rovarirtó szert is igényel. A megfelelő megoldás az lenne, ha a farmerek a biodiverzitás fenntartását szem előtt tartva globálisan együttműködnének egymással.
Reális jövőkép vagy utópia?
Mindez a kutatók szerint még úgy is megvalósítható, ha mindeközben a gazdaságok környezetvédelmi intézkedéseket léptetnek életbe, mint az erdők megőrzése, vagy a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése.
A kutatók szerint tehát a népességnövekedés nem feltétlenül jelenti az életkörülmények romlását, az éhínségek korának eljövetelét, vagy hatalmas népvándorlásokat. Egy kevés előrelátással és tervezéssel a világ országai képesek lehetnének megteremteni a megfelelő feltételeket – kérdés, hogy mindez mennyire reális elvárás, hiszen az olyan nagy jelentőségű és valóban fenyegető jelenségekkel szemben is, mint a klímaváltozás, hihetetlenül lassan látszik csak megvalósulni valamilyen közös erőfeszítés.
Forrás: bombahir.hu