Bolond Istók – Arany János hangjátéka a Kossuth Rádióban

„Hősi tette most nem jut eszembe, s a monda sem fog rá semmit, egyen kívül: mikor bekukkant Debrecenbe.” Arany János Bolond Istók című költeményből készült hangjátékát a Kossuth Rádió sugározza a költő születésének bicentenáriumán.

A költőfejedelem, Arany János, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának emléke előtt tiszteleg a közmédia a Bolond Istók című költeményből készült hangjáték bemutatójával. A költő 1817. március 2-án született Nagyszalontán, születésének kétszázadik évfordulójától kezdődő évet a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította.

A Bolond Istók nem tartozik a legismertebb művei közé, érdekességként említhető, hogy az első és a második ének megírása között több mint húsz esztendő telt el; ezalatt a költő látásmódja, tapasztalati háttere nagyon megváltozott. „Arra készültem, hogy a szokatlan kifejezések, az írásjelek eltérő használata megnehezíti majd a közös munkát, de meglepetésemre a két színész azonnal ráérzett a szöveg kívánalmaira. – jegyezte meg Csizmadia Tibor Jászai Mari-díjas rendező, a stúdiómunkával kapcsolatban. – Eltérő karakterük más-más, de kiváló interpretációt eredményezett.”

A vers két énekét két színművész adja elő: az elsőt Mészáros Máté, a másodikat Szacsvay László tolmácsolja. A hangjáték a Kossuth Rádió Rádiószínházának esti sávján hallható: 2017.március 4-5. között azonos időben.

A jeles ünnep ismét felkeltheti a közvélemény érdeklődését nemzetünk nagyja iránt. Arany János istenáldotta tehetsége szerénységgel és szorgalommal párosult. A Toldi megírása 1846-ban, ezzel a Kisfaludy-társaság pályadíjának másodszori elnyerése hozta meg a tehetségének kijáró irodalmi elismerést és Petőfi Sándor barátságát. Balladái, versei és epikus művei a klasszikus magyar irodalom gyöngyszemei; az irodalmi kánon részeként az iskolai tananyagban is szerepelnek. Leginkább külső szemlélőként emlékezünk rá, ám 1948-ban nemzetőr is volt Aradon, és a forradalom és szabadságharc leverése után bujdosnia kellett. Pályájának utolsó darabjait az Őszikéket a Margitsziget tölgyei alatt írta. Súlyosbodó betegsége és 1882-ben bekövetkezett halála miatt tervét, egy nagyszabású hun eposz megírását nem valósíthatta meg.

Adásidő: 2017.március 4-5. (Kossuth Rádió 21:04-22.00)

MTVA