Újdonság: YOUCAT-könyvek a bérmálásról – fiatalos nyelvezettel, játékos szemléltető ábrákkal

A YOUCAT Alapítvány 2014-ben két könyvet is kiadott Németországban: „YOUCAT – Bérmakönyv” és „YOUCAT – Kézikönyv a bérmakurzushoz” címmel. Most mindkét kiadványt megjelentette a Vigilia Kiadó. Lukács László piarista szerzetessel, a Vigilia főszerkesztőjével beszélgettünk.

– A bérmálkozásról több könyv megjelent már. Miben áll ennek a két kiadványnak a jelentősége és újdonsága?

– Nem csak a magyar egyház és hitoktatás küszködik azzal, hogy miként szólítsa meg az embereket, főleg a fiatalokat. Az Egyházban használt dogmatikai, teológiai kifejezések a hit világában járatos hívők számára teljesen egyértelműek, de a kívülről jött emberek, a nem hívők és főleg a fiatalok, gyerekek nem értik ezeket. Gondolok az olyan, számunkra otthonosan csengő, egyszerű kifejezésekre, mint például „kegyelem”, „üdvösség”, „megváltás”. Nagyon komoly törekvések vannak a fiatalok megszólítására, arra, hogyan lehet a tartalom megváltoztatása nélkül megértetni velük hitünk titkait. Jelentős kísérlet volt, amikor XVI. Benedek pápa megkérte Schönborn bíborost, bécsi érseket, hogy a Katolikus Egyház Katekizmusa alapján egy munkabizottsággal készítsen egy katekizmust a fiatalok számára. Így készült el az úgynevezett YOUCAT (Youth Catechism of the Catholic Church – A Katolikus Egyház Ifjúsági Katekizmusa), amelyet kiadásának évében, 2011-ben hetvenezer példányban osztottak szét a madridi ifjúsági világtalálkozó résztvevőinek, több világnyelven. Magyarul 2013-ban, majd 2016-ban jelent meg a Kairosz Kiadónál. Ennek az úttörő kezdeményezésnek hatalmas sikere volt világszerte. Ezért összeállt egy team Németországban, hogy ebben a szellemiségben, ugyanezzel a külső megjelenéssel adjanak ki más hittani témájú könyveket is a fiatalok számára. Így jelent meg a Bérmakönyv. A bérmálásra történő felkészítésnél sok lelkipásztor és hitoktató számára gondot jelent a fiatalok megszólítása az ő nyelvükön. Ez a kötet segítséget nyújthat számukra.

A Bérmakönyvet azóta egyébként újabb kiadványok követték Németországban, YOUCAT Kis imakönyv, YOUCAT Velemjáró és a legújabb, melyet a tavalyi krakkói ifjúsági világtalálkozón már Ferenc pápa adott a fiatalok kezébe, a DOCAT (to do, vagyis tenni, csinálni). Ez alcíme szerint etika, de nem pusztán az Egyház szociális tanításáról szól, hanem összefoglalja az Egyháznak a személyre, a családra, a hivatásra, a közösségi életre vonatkozó tanítását, beleértve a természetvédelmet. Ferenc pápa a DOCAT-ot azzal a kéréssel adta oda a fiataloknak Krakkóban, hogy a legközelebbi, 2019-es ifjúsági világtalálkozóig egymillióan olvassák el.

Ebbe a folyamatba kapcsolódtunk be a most kiadott két könyvvel. Bár a Vigilia nem szokott hittankönyveket kiadni, ezúttal kitételt tettünk, és hiánypótlóként megjelentettük a Bérmakönyvet (szerzői: Bernhard Meuser és Nils Baer), együtt a bérmakurzushoz tartozó, részletes kézikönyvvel (szerző: Nils Baer), segítve így a hitoktatókat és a bérmálkozókat. (Most fogunk hozzá a DOCAT fordításához is – bízunk benne, hogy egy év múlva már az is kézbe vehető lesz.)

A német Bérmakönyv létrehozói fiatalokkal dolgoztak, és tőlünk is azt kérték, hogy fiatalok közreműködésével jelenjen meg a fordítás. Így nemcsak a fordítónak és a lektornak a közvetlen keze nyomát láthatjuk a hazai kiadványban, hozzászóltak hitoktatók, katekéták, egyetemisták és gimnazisták; legalább huszonöten-harmincan vettek részt a közös munkában. (Itt is hálásan köszönjük segítségüket – reméljük, hogy ha majd kézbe veszik a könyvet, örömüket találják benne.) Szinte egész munkaközösség dolgozott azon, hogy a szöveg nyelve fiatalos legyen, de ne kérészéletű vagy mások számára érthetetlen zsargon, afféle gyorsan változó kamasz tolvajnyelv. A német kiadásban több az angol kifejezés, ami a német fiataloknak és a digitális világban otthonosan mozgóknak könnyen érthető, másoknak viszont kevésbé. Ezekkel óvatosan bántunk.

Hozzátenném még, hogy sok fénykép és illusztráció színesíti a könyvet. Többnyire persze fiatalok képei néznek ránk, de nagyon szellemesek azok a kis „pálcikaemberkék” is, amelyekkel az illusztrátor a szöveget gazdagította.

– Milyenek voltak a visszajelzések a fordítást értékelők körében?

– Meglepetéssel és nagy örömmel fogadták olyan felnőttek is, akik már régen bérmálkoztak, hiszen rövid, tömör, könnyen érthető megfogalmazásban olvashatták hitünk alapvető igazságait. Egy bérmálásra készülő egyetemi csoportnak is odaadtam a könyvet. Ők is azt mondták: ilyen kiváló összefoglalót nem kaptak még a bérmálásról, mint amit ebben a Bérmakönyvben találtak.

– A Bérmakönyv szerzői a maratoni futással hasonlítják össze a bérmálkozásra való felkészülést, az egyiknél a testet, a másiknál a lelket kell edzeni, erősíteni. Négy lépésben határozzák meg az edzéstervet. Melyek ezek a lépések?

– Amikor elkezdődik egy bérmakurzus, visszatérő gond, hogyan lehet rávenni a gyerekeket arra, hogy minden órára járjanak el, vegyék komolyan a felkészülést életüknek erre a kivételesen fontos eseményére. A maratonfutás hasonlata csak egy példa arra, hogy a könyv milyen ötletekkel szólítja meg a fiatalokat. A maratonfutásba nem lehet csak úgy belevágni, mindenfajta előkészület nélkül, és ez áll a bérmálásra is, nagyon komolyan fel kell készülni rá. A könyv négy lépéses „edzéstervet” ajánl. Az első természetesen az, hogy a bérmálkozó járjon rendesen minden órára, ne hagyjon ki „edzést”. Másodszor: keresse Isten közelségét, vegyen részt szentmisén, akár esik, akár fúj. (A miselátogatásról külön is szólnék majd, mert nagyon érdekes ötletük van ehhez a szerzőknek.) Harmadszor, nagyon lényeges a rendszeres, reggeli és esti imádkozás, Isten megszólítása. Apró trükköket is ajánlanak, például az „ágykeret szabályt” . Így szól: „Reggel ne hagyd el az ágyad szélét reggeli ima nélkül; este ne lépd át esti ima nélkül.” A negyedik lépés: „Hallgasd meg Isten üzenetét, olvasd a Bibliát.” Ha belegondolunk, teljesen hagyományos feltételekről van szó, mégis olyan nyelven, ami a gyerekek számára érthető, aminek megszólító ereje van.

– Térjünk akkor vissza a miselátogatásokra.

– Hittanórákon és az elsőáldozásra, bérmálásra való előkészületek során is visszatérő gond, hogy még a hittanos gyerekek közül is sokan nem járnak szentmisére. Nyilván ehhez nagyon fontos lenne, hogy a gyermekmiséken a prédikáció a gyermekek számára érthető stílusban szóljon. Erre szép példákat lehet látni. Ha azonban a prédikáció unalmas, ha nem tudja lekötni a gyermeket, és az énekek is idegenek tőle, akkor nem szívesen megy misére, keresi a kibúvókat, hogy ne kelljen mennie. A Bérmakönyv tele van érdekes trükkökkel, ilyet találunk a misehallgatással kapcsolatban is. A felirat: „Tíz ok, amiért nem megyek templomba”. De a mondat végét áthúzza, és föléje írja, „Tíz ok, amiért nem mosakszom”. A mosakodás a kisgyermek számára, kezdve a fogmosással, mindig gondot jelent. A könyv ilyen kifogásokat ír le: „Amikor kisgyerek voltam, kényszerítettek a mosakodásra”. „Akik állandóan mosakszanak, képmutatók.” „Sokféle szappan van, melyik jó nekem?” „A fürdőszobában mindig hideg van, nem szívesen vagyok ott.” „Karácsonykor és húsvétkor megmosakszom, ennek elégnek kell lennie.” „Nincs időm mosakodni.” Egyértelmű az összeállításból, hogy mindegyik érv párhuzamba állítható azokkal az érvekkel, melyekkel a gyerek vagy fiatal azt próbálja igazolni, hogy miért nem jár misére. Egyúttal meg is cáfolja azokat: ha a testedet meg kell mosni, akkor a lelkedet is ápolnod kell, rendszeres kapcsolatban kell maradnod Istennel.

– A Bérmakönyv figyelmeztet: ahhoz, hogy eljussunk Isten közelségébe, háttérbe kell szorítanunk önmagunkat, le kell győznünk az önzésünket, és ez talán a legnehezebb, különösen egy kamasznak.

– Van, aki azt hiszi magáról, hogy ő a világ közepe, ő határozhatja meg, hogy mi a jó és mi a rossz. Ez az erkölcsi relativizmus gyakori mintája. Ha valaki a saját egóját, énjét helyezi a világ középpontjába, akkor nyilván tagadja Istennek a létét. Ezért nevezi a könyv az egoistákat ellenszenves embereknek. „Az, hogy az egoisták ateisták, teljesen logikus”, írja. A Bérmakönyvhöz tartozó kézikönyvben két ábra jeleníti meg az áteredő bűnt, illetve a megváltást. Az egyiken az Úristen megteremti Ádámot, harmonikus a viszony Teremtő és teremtmény között. Ádám azonban mindent magának akar, mint a kisgyerek, „én, én, én, enyém, enyém, enyém”… Ezáltal pedig elbarikádozza magát az Úristentől, de ennek következtében felrobban a világ és keletkezik egy szakadék Isten és az ember között, és nincs átjárás rajta. Később, a megváltást kifejezendő egy másik ábra összeköti a két szakadékot Jézus keresztjével. Egy másik könyv ide már egy kis hidacskát is rajzol, Jézus az, aki a megtestesülésével, szenvedésével, halálával és feltámadásával lehetővé teszi az átjárást a szakadék fölött.

– A Bérmakönyv teológiai hátteret ad a bérmálkozásra felkészülőknek az egyes órákhoz, s olyan dolgokra is felhívja a figyelmet, amelyre nem is nagyon figyelünk, pedig alapvetően fontosak. Jézus szenvedésével kapcsolatban például leírja: sokan arra hivatkoznak, hogy Krisztus csak néhány órát szenvedett, mi ez a Gulágon, Auschwitzban vagy a világ megannyi helyén napjainkban is szenvedők borzalmas szenvedéseihez képest… De Jézus esetében nem egyszerűen egy embert szegeztek keresztre, hanem maga a Szeretet halt meg, az emberré lett Isten Fia. Ez pedig egyedülálló.

– A Bérmakönyvhöz mellékelt tanári kézikönyv nagy értéke, hogy minden fejezetnél összefoglalja az ahhoz tartozó teológiai hátteret, ez mélyebb és tágabb, mint ami a gyerekek kezébe kerül. Ezt követően ad didaktikai ötleteket, szép példákat említve, hogy miként lehet ezt feldolgozni. Merész megállapítás, de igaz, hogy Jézusban „maga a Szeretet halt meg: Isten emberré lett Fia”, aki magára vette a világ bűneit. Ezzel együtt pedig a könyv behozza itt – rendkívül szemléletes módon – a helyettesítő szenvedés fogalmát, ami hitünk egyik fontos része: Jézus értünk és helyettünk is szenvedett. Három konkrét példát említ a könyv, három olyan embert, akik mások helyett szenvedtek: a lengyel topmodell, röplabda-válogatott Agata Mrózt, akit 2008 júniusában legyőzött a rosszindulatú rákbetegség, miután lánya születéséig, 2008 áprilisáig minden kezelést elutasított, amely veszélyeztette volna a magzat egészségét; Maximilian Kolbe lengyel minorita papot, aki 1943-ban Auschwitzban önként vállalta a halált egyik fogolytársa, Franciszek Gajowniczek helyett, akinek felesége és gyermekei voltak; valamint Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspököt, akit 1945 nagypéntekén lelőttek, majd húsvéthétfőn meghalt, miután megakadályozta, hogy a várost elfoglaló orosz katonák egy csoportja nőket gyalázzon meg. A könyv így vezeti fel, hogy Jézus Krisztus az egész emberiségért áldozta fel az életét. (Érdekesség, hogy a német eredeti szövegtől két konkrét esetben tértünk el: Apor Vilmos mellett helyet kapott a könyvben a nemrég elhunyt Olofsson Placid atya története is.)

– A bérmálás azt jelenti, hogy a Szentlélek eljön hozzánk. Itt érvényesül a kegyelmi hatás, hogy átalakul az életünk, de ez nyilván nem automatikus, nekünk is hozzá kell tennünk a magunkét, igent kell mondanunk erre. Ez is eszembe jutott a Bérmakönyv elolvasása közben.

– Ezzel kapcsolatban a könyv megint csak igen szemléletesen említi az áramkör példáját, Kalkuttai Szent Teréz anya nyomán. Az utak mentén sokszor láthatjuk a villanyvezetékeket. Ha nem folyik bennük áram, akkor nincs fény, nincsen világosság. „A vezeték mi vagyunk – te és én. Az áram pedig Isten”, írja a könyv. Meg tudjuk tenni, hogy az áram átfolyjon rajtunk, és így fölragyogtassuk a világ Világosságát, aki Jézus – vagy megszakítjuk az áramkört, elutasítjuk, hogy így használjanak bennünket, ezzel engedjük, hogy a sötétség terjedjen szét. A Szentlélek kegyelmi áramába is be kell kapcsolódnunk, meg kell nyílnunk a Lélek hatásai előtt.

A könyv azt is bemutatja, milyen hatással van a Szentlélek az életünkre. Érdekes, hogy nem a Szentlélek hét ajándékáról, hanem kilenc „gyümölcséről” beszél, melyek: szeretet, öröm, béke, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önuralom. Olyan kifejezéseket használ, amelyeket megért a gyerek, és szimpatikussá lesz számára a Szentlélek kegyelmi hatása.

Egy másik példát is megemlítenék: nézzük, hogyan mutatja be a könyv hitünk egyik alapdogmáját, azt, hogy Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember egy személyben. Bőségesen hozhatunk példákat az evangéliumból Jézus emberi és isteni mivoltára is. Emberi, amikor fáradt, megszomjazik, sír, gyötrődik. Isteni, amikor betegeket gyógyít, halottat támaszt fel, ő maga pedig feltámad a halálból. A könyv rajzocskákkal mutatja be, hogyan mutatkozik meg az istensége például akkor, amikor Lázárt feltámasztja vagy amikor lecsendesíti a viharos tengert, miközben tanítványai attól rettegnek, hogy elsüllyednek. Ezekhez a jelenetekhez köti az emberségét is, például amikor sír Lázár halálakor. Az órán a gyerekeknek kell elrendezniük a képeket, annak megfelelően, hogy az isteni vagy az emberi Jézust ábrázolják-e.

– Kinek ajánlaná ezt a két könyvet, a bérmálkozókon kívül?

– Jelennek meg hittankönyvek, folynak kísérletek arról, hogyan lehet a különböző korosztályokkal megismertetni a dogmatika, az erkölcstan, az egyháztörténelem, a liturgia alapigazságait. A Bérmakönyv és a Kézikönyv számunkra szokatlan módon nem deduktív módon, fölülről mond el nekünk igazságokat, hanem induktíve, alulról, a gyerek képzeletvilágából indul el. Először is mindenképpen ajánlanám a bérmálkozásra felkészítő kurzusokon résztvevők számára, de el tudom képzelni, hogy iskolai hittanórán is lehet használni. Sajnos a 2017–18-as tanévre már nem tudtuk a tankönyvjegyzékbe fölvetetni a Bérmakönyvet, de a következő esztendőre mindenképpen szeretnénk ezt megvalósítani, és akkor kedvezményesen, illetve ingyenesen is hozzá lehet majd jutni. Csoportos vásárlás esetén azonban most is jár jelentős kedvezmény. A Kézikönyv pedig nagyon sok olyan ötletet tartalmaz, amelyek segítséget nyújtanak nemcsak a bérmálásra való felkészítő órák érdekessé tételében, hanem általában a hittantanítás didaktikájára vonatkozóan is.