Sztrájkoltak a börtönőrök Franciaországban
A börtönőrök azt állítják, kemény körülmények vannak odabent, a rabok ugyanis sokszor radikalizálódnak és merényleteket terveznek. A fegyőrök azért lázadtak fel, mert jobb körülményeket akarnak és persze több pénzt is – hangzott el az M1 délelőtti műsorából.
Január 11-én az egyik börtönben egy terrorista szövetkezés miatt elítélt rab megtámadott három őrt. Nem ez az első eset, hogy ehhez hasonló erőszak történt egy francia fegyházban, de ez válthatta ki, hogy a francia börtönök kétharmadának személyzete sztrájkolni kezdett és 35 börtönt barikádoztak el.
Az utóbbi napokban odáig fajultak az indulatok, hogy összetűzésbe kerültek a rendőrökkel is. A börtönőrök az egyre veszélyesebb munkakörülmények miatt és bérük emeléséért lázadtak fel. Nicole Belloubet belügyminiszter ült le a tárgyalóasztalhoz képviselőikkel, de szakértők szerint olyan problémát próbál megoldani, amelyen elődjei már több ízben elbuktak. 2009-ben Rachida Datinak kellett szembenézni a problémával több fegyház blokkolása után, legutóbb pedig 2015-ben egyenesen Francois Holland köztársasági elnöknek kellett közbelépnie.
Egyre veszélyesebb munkakörnyezet
Az országban 186 fegyház van, ahol körülbelül 70 ezer foglyot tartanak. Majdnem 40 ezer ember dolgozik ezekben az intézményekben, így minden őrre átlagosan két és fél rab jut. Ám a szakszervezetek szerint több mint 1400 állás betöltetlen és az egyre gyakoribb erőszakos cselekmények miatt előfordul, hogy egyes őrök napokig-hetekig kiesnek a munkából. Nemcsak a felügyelőkből van kevés, de karbantartókból is, ami a létesítmények lerobbanásához vezet. A szakszervezet szerint így válik egyre veszélyesebbé a munkakörnyezet.
Maguk a bűnözők is egyre veszélyesebbek. Míg a 80-as években a lopások álltak az élen, ma az erőszak áll az első helyen. Ezenkívül 2015 óta jóval megnövekedett a terrorcselekményekhez kötődő bűnözők száma. Ám ennél is nagyobb gondot jelent a börtönökben végbemenő radikalizálódás.
Ez azt jelenti, hogy egyrészt senkinek sem lehet megtiltani, hogy bármilyen formában hitét gyakorolja, másrészt viszont erről nem lehet semmilyen statisztikát vezetni. Így sok, magát imámnak mondó személy jár a börtönökbe, hogy együtt imádkozzon a foglyokkal, de sokak szerint ez egybeesik a szélsőséges hálózatok építésével.
Hiányzik a szervezettség
Amélie Chalon köztisztviselő szerint pont ezt az érzékenységet használják ki a börtönőrök, akik szerinte csak fizetésemelést akarnak kiharcolni maguknak. Ám a börtönőrséghez nem kell még érettségi sem, ennek ellenére a kezdő fizetésük 1500 euró körül mozog, amely meghaladja a többéves tanulással megszerezhető állások utáni bért – fogalmazott a köztisztviselő.
Hozzátette, ezenfelül a szervezettség is hiányzik, ugyanis a francia börtönök vezetői azok a volt speciális államigazgatási iskola tanulói, akik a leggyengébb eredménnyel végeztek. Nem stratégiai vezetők, nagyobb részük jobb híján ott találta magát, és látszik, hogy kevésbé képes egy ilyen nehéz intézmény igazgatására.