Bárki tud jót cselekedni a Földért

Az Egyesült Államokból 1970-ben társadalmi kezdeményezésként kezdődött, és mára világméretűvé vált a Föld napja, a világ legnagyobb önkéntes akciója, amely a természeti értékekre hívja fel a figyelmet. E naphoz kapcsolódva többek között Pro Natura díjjal, emlékplakettel ismerik el a természetvédelem szakembereit is.

Az első Föld napján, 1970. április 22-én mintegy 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott. Szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át a környezettudatosabb életvitelre.

Mozgalommá vált 1990-ben

Húsz évvel később Denis Hayes és barátai az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést és nem utolsósorban az óceánok szennyezettségét – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es években szerte a világon a környezetünk iránti a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Ennek érdekében Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába.

Kérték a témára nyitott szervezeteket, intézményeket és nem utolsósorban közösségeket, valamint magánszemélyeket, hogy április 22-én, a Föld napján szervezzenek olyan rendezvényeket, előadásokat és megmozdulásokat, amelyek felhívják a figyelmet a környezet védelmének fontosságára, és a fenntarthatóság eszméjét hirdetik minél szélesebb körben.

Az idei év témája: harc a műanyaghulladék ellen

A mozgalom történetében először idén szavazásra bocsátották, hogy mi legyen a Föld napjának a témája. A műanyagmentesség lett végül a befutó. Ez nem is meglepő, hiszen ahogy arról korábban a Híradó.hu is beszámolt, mára szinte összefüggő szemétfolt terül el Kalifornia és a Hawaii közötti vizeken. Ez a szemétsziget mintegy 79 ezer tonnát nyom, és csaknem kétmilliárd darabból áll.

Az utóbbi időszakban pedig egy újabb probléma is megjelent a világ óceánjain és vizesélőhelyein: az áramlatok ugyanis olyan területekre is elsodorták a hulladékot, ahol jóformán ember sem lakik. A felhalmozódó szemét a sarkvidékek élővilágát károsítja.

Sok kicsi sokra megy

A kérdés ezek után az, hogy mit tehetünk a környezetünkért. A szakértők szerint egy fa elültetése, a műanyaghulladék minimalizálása a háztartásban vagy a friss termékek fogyasztása a félkészek helyett, „ajándék” lehet a természet számára.