Európai elhízás elleni nap: komoly veszélyt jelenthetnek a gyermekkori pluszkilók

Az első ezer nap soha vissza nem térő lehetőséget jelent a szülők számára, hogy megalapozzák gyermekük egészségét: a fogantatástól kétéves korig tartó időszak megfelelő táplálásával olyan felnőttkori népbetegségek előzhetők meg, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. De ez az időszak hatással van a szellemi és a nyelvi képességek, valamint az immunrendszer fejlődésére is.

Ha a túlsúly vagy az elhízás kerül szóba, sok szülő hajlamos kizárólag a génekben keresni a megoldást, pedig az állapot kialakulásában az örökölt tulajdonságoknál nagyobb szerepet játszik a korai táplálás. A negatív tendencia ráadásul egyre meghatározóbb világszerte: a gyermekek körében az elmúlt húsz évben csaknem megduplázódott az érintettek száma.

Az európai lakosság fele súlyproblémákkal küzd

Mára az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány előreláthatólag tovább fog növekedni. Sok túlsúlyos vagy elhízott felnőtt küzdő már gyermekként súlyproblémákkal küzdött, életvitelükön azonban korai felnőtt éveikben sem változtatnak.

A felnőttek naponta legalább öt órát töltenek ülő helyzetben annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség ismert kockázati tényezője –hívta fel a figyelmet az európai elhízás elleni nap alkalmából Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

Az élet első ezer napjának megfelelő táplálása nemcsak a kisgyermekkori egészség miatt fontos, de az ekkor rögzült szokások is végigkísérik felnőttkorunkat – tette hozzá.

Egyre kevesebb kamasz folytat aktív életmódot

A mozgásszegény életmód nem csak a felnőttek körében jelent problémát. A legfrissebb felmérések szerint sajnos a gyerekek sem mozognak eleget. Európában a serdülőkorúak kétharmada egyáltalán nem él aktív életet, amely kiemelt szerepet játszik abban, hogy a 13 évesek csaknem harmada és a 11 éves gyerekek 33 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.

A felmérés a 15 év feletti korosztályban is aggasztó eredményeket mutatott: a kamaszok 60 százaléka ritkán vagy sohasem sportol, a megkérdezettek több mint fele pedig soha vagy csak ritkán végez bármilyen más testmozgást.

Gyermekkorban nagyobb veszélyt jelentenek a pluszkilók

A közelmúltban végzett vizsgálatok szoros összefüggést tártak fel az elhízás és olyan felnőttkori betegségek kialakulása között, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a stroke. A gyermekkori elhízás ráadásul sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint ha felnőttként küzdünk pluszkilókkal: az érintett gyermekeknél mintegy 30 százalékkal nagyobb az elhízáshoz köthető betegségek kialakulásának esélye, és ugyanennyivel nő a korai halálozás kockázata is.

Ma Európában csaknem 60 millió ember szenved 2-es típusú cukorbetegségben, az elkövetkező években pedig további 32 millió embert érinthet a megbetegedés. A statisztikák alakulásában az elhízás központi szerepet játszik: a cukorbetegséggel diagnosztizált európai esetek 65-80 százalékáért felelős.

Az elhízás már magzati korban megelőzhető

A kisgyermekkori elhízás legfőbb oka, hogy a szülők jelentős része nem megfelelő időben kezdi a hozzátáplálást, és nem a megfelelő ételeket adja a babának: minden harmadik családban egyéves kor felett ugyanazt eszik a gyermekek, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek a szervezetükbe, mint amire szükségük lenne. Rendkívül fontos, hogy a babát nem szabad úgy táplálni, mintha „mini felnőtt” lenne, hiszen tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől.

A felnőttkori elhízás megelőzésében a magzatkori táplálásnak is szerepe van, ezért fontos, hogy már a várandós nők odafigyeljenek a megfelelő tápanyag- és vitaminbevitelre. A minőségi táplálék biztosításáról a baba születése után sem feledkezhetünk meg, hiszen az anyatejes táplálás és a hozzátáplálás kiemelt szerepet játszik a gyermek későbbi egészséges fejlődésében.

A szakértők nem győzik hangsúlyozni: a kisgyermekkori elhízás egyik leggyakoribb oka nem a genetika, hanem a helytelen korai táplálás – hangsúlyozta Kubányi Jolán.