2018. június 22., péntek
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Paulina – a Paula továbbképzése.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Tanulj, keresd a fényt, de másik szemed az örökmécsesen legyen! Hallgasd a tudósokat, de csak az egyik füleddel! Írj, de csak az egyik kezeddel, a másikkal fogd Isten kezét, mint gyermek az apjáét.”
André-Marie Ampere
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ef9d-f951″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Uray Tivadar, Stariel (Munkács, 1895. november 9. – Budapest, 1962. jún. 22.). Színész, Kossuth-díjas kiváló és érdemes művész. Reáliskoláit Aradon végezte. Az orvosi fakultást hagyta ott a színiiskola kedvéért. 1916-ban a Belvárosi, 1917-ben a Nemzeti, 1918-ban a Magyar Színház szerződtette. 1923-ban szerződött vissza a Nemzeti Színházba. 1939-40-ben a színészképző iskolák szakfelügyelője volt. 1945 után a Madách Színházban játszott. Nagy jellemábrázoló tehetségű, sokoldalú művész volt.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– II. András kibocsátja az erdélyi német telepesek kiváltságait rögzítő Andreanumot (1224). Ez a világ első autonómia-törvénye.
– Pest városi tanácsa elrendelte, hogy a Váci utcai háztulajdonosok házaik előtt egy öl szélességben kövezzék le a járdát (1700)
– Weöres Sándor költő, műfordító születése (1913). Rendkívüli formaművész, a magyar versforma megújítója.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ef9d-f951″][vc_column_text]ISTEN SOHA KI NEM APADÓ FORRÁS
„Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak.” (1Királyok 17:7)
A zsoltárokban azt olvassuk: „Boldog az, akinek Jákób Istene a segítsége, és Istenében, az Úrban van a reménysége” (Zsoltárok 146:5). Valaki azt írta: „Néha, amikor nincs elég pénzünk a megélhetésre, az emberek azt mondják, hogy osszuk be a pénzünket, ilyenkor felnevetünk. A helyzetet látva azt mondjuk: képtelenség. Ilyenkor kell Istenben bíznunk. A lehetőségeidet nem korlátozzák a múltbeli vagy a jelen körülmények. Ha nincs miből kifizetni a jogos kiadásokat, akkor tedd meg a tőled telhetőt, a többit pedig engedd el. Bízz Istenben, hogy betölti szükségeidet, és nézz túl a pénztárcádon! Nézz a forrásodra! Igényelj az isteni, korlátlan ellátmányból. Tedd meg a te részedet! Törekedj anyagi felelősségre gondolatban és tettekben. Kérj bölcsességet, és hallgass Isten vezetésére! Aztán engedd el a félemeidet és az irányítani akarásodat. Mindannyian tudjuk, hogy az élethez pénzre van szükség – Isten is tudja.” F. B. Meyer mondta: „Hitbeli oktatásunk nem fejeződött be, amíg meg nem tanultunk bízni Isten gondviselésében a veszteségeken át… Nagy szolgálatot tesznek nekünk a kudarcok és veszteségek. A csörgedező patak, mely mellett Illés ült, életünket példázza! »Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak« (1Királyok 17:7). Ez múltunk történelme és a jövőnkre vonatkozó prófécia. Meg kell tanulnunk, hogy különbség van aközött, hogy az ajándékban vagy az ajándékozóban bízunk. Az ajándék talán kitart egy ideig, de az ajándékozó örökkévaló. Ha az Úr Illést egyenesen a sareptai özvegyhez vezette volna, akkor nem tanult volna meg valamit, ami segített neki jobb emberré válni: ez pedig a hit általi élet. Amikor földi forrásaink kiapadnak, az mindig azért történik, hogy megtanuljuk: reményünk és egészségünk Istenben van.”
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2ef9d-f951″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Fisher Szent János püspök és Mórus Szent Tamás vértanú
Fisher János 1469-ben született, hittudományt az angliai Cambridge-ben tanult, és pappá szentelték. Később püspök lett (Rochester), szigorú életet élt, kiváló lelkipásztor, híveit gyakran látogatta. Kora tévedései ellen több művet írt.
Morus Tamás 1477-ben született, Oxfordban tanult. Házasságot kötött, melyből egy fiú és három lány született. A királyi udvarban a kancellári tisztet töltötte be. Az állam helyes kormányzásáról szóló és a vallás védelmét szolgáló műveket írt.
Mindkettőjüket lefejezték 1535-ben, VIII. Henrik király parancsára, akinek ellene mondtak házasságának felbontása kérdésében és nem ismerték el az angol egyház fejének a római pápa helyett.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]