2018. június 25., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Vilmos – latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az ember nemcsak azzal vétkezik, amit elkövet, hanem vétkezik azzal is, amit nem követ el, mert figyelmetlen vagy közömbös.”

Márai Sándor

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93bcfe-7bb5″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kapisztrán János, Johannes de Capestrano ( Capestrano, 1386. június 25. – Újlak, Szerém megye, 1456. október 23.) Ferenc-rendi szerzetes. Részt vett a nándorfehérvári csatában (1456. július 21.). Nem sokkal a csata után meghalt, az újlaki ferences kolostorban temették el. Holttestét csodatevő ereklyeként tisztelték. Istvánffy Miklós 1622-ben történeti munkájában azt írta, hogy Kapisztrán János holttestét a török veszedelem elől az Ugocsa megyei Nagyszőlősre hozták, s az itteni ferences kolostorban helyezték el. De 1556-ban a vidék birtokosa, Perényi Ferenc áttért a református hitre, elfoglalta a ferencesek kolostorát, a szerzeteseket szétkergette, Kapisztrán holttestét pedig a vár kútjába dobatta. A Perényiek leszármazottai ismét visszatértek a katolikus vallásra, 1668-ban visszahívták a városba a ferences szerzeteseket. Hogy Nagyszőlősön ismét ferences szerzetesek voltak, az akkori provinciális, Podrebjáczki Ambrus, 1672-ben kísérletet tett Kapisztrán János ereklyéinek felkutatására. Az akkor Nagyszőlősön lakó négy Perényi úgy tudta, hogy a holttestet a várhegyen lévő kútba lökték. Podrebjáczki társaival megnézte a várhegyen lévő romokat, és megállapította, hogy ott valaha egymáshoz közel egy kastély és egy kolostor állt, közöttük pedig egy széles, mély kutat talált, amely, közelségük miatt, mindkét épületet szolgálhatta. A kút azonban már be volt temetve kövekkel, így Podrebjáczki a Perényieket kérte meg kitakarítására. De még az év szeptemberében a Wesselényi-összeesküvésben való részvételük miatt a bujdosók egy csoportja, akiknek többsége kálvinista vallású volt, megrohanta a ferencesek nagyszőlősi székházát, összeverték és megint elkergették a szerzeteseket a városból. Csak 16 év múlva jöhettek vissza.

1692-ben a római pápa Kapisztrán Jánost szentté avatta, így ismét kísérletet tettek földi maradványainak felkutatására. Hogy az osztrák Ferenc-rendi barátok ne tudjanak beleavatkozni, a még élő Podjebráczkival a helybeliek nyilatkozatot írattak alá, hogy ő már megkezdte a kutatást. 1699-ben Molnár Joachim elöljáró felbontatta a régi kolostor sírboltjait, de ott sem találtak semmi útbaigazító jelet. Kapisztrán János ereklyéje sohasem került elő.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Gyóni Géza költő (1884) több verse klasszikus értékű.

– Bakócz Tamás bíboros, érsek reneszánsz stílusú kápolnát építtet Esztergomban 1506-ban (a mai Bakócz-kápolna)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7bcfe-7bb5″][vc_column_text]MIRŐL FOGNAK EMLÉKEZNI RÁD?

„Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.” (Dániel 12:3)

Dr. James Kennedy írta: „Gondoljunk csak a gízai nagy piramisra, a világ egyik legmasszívabb épületére. Valaki azért építtette, hogy emléke fennmaradjon… Hufu fáraó – nem éppen ismerős név! Indiában Gzsahán sah felesége emlékének tiszteletére építtette a Tádzs Mahalt, de munkája hiábavaló volt, végül is ki ismeri Ardzsumand nevét? És ami a helyzet a kínai nagy fallal? Még az űrből is lehet látni, de senki sem emlékszik arra, hogy Csin Si Huang volt, aki elindította azt a munkát, melynek eredménye a világ legnagyobb építménye lett. Bár ezek az emberek mind feledésbe merültek, te nyomot hagyhatsz magad után a világban. Hogyan? Úgy, hogy Krisztushoz vezetsz másokat!” A Bibliában olvassuk: „Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.” Louis Pasteur, az immunológia úttörője olyan korban élt, amikor minden évben ezrek haltak meg a veszettség következtében. Évekig dolgozott a vakcina előállításán, és már éppen ott tartott, hogy magán próbálja ki, amikor egy Joseph Meister nevű kilencéves kisfiút megharapott egy veszett kutya. A fiú édesanyja könyörgött Pasteurnek, hogy a fiún próbálja ki a vakcinát. Ezért Pasteur tíz napon át injekciózta a fiút – és a gyerek életben maradt. Évtizedekkel később Pasteur sokféle sírfeliratot választhatott volna, de ő azt kérte, hogy sírkövére ezt véssék: JOSEPH MEISTER ÉLETBEN MARADT! A legnagyobb örökség, amit hagyhatsz, azok az embereke, akik örök életet nyertek, mert beszéltél nekik Krisztusról. Jézus azt mondta: „azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet” (János 6:33). Mi indítja meg a szíveket? Mi változtat életeket?

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2bcfe-7bb5″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szűz Mária

Szent V. Piusz pápa mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe tipró török birodalom ellen. Mohács után 1526-ban minden elveszni látszott. 1541-ben elesett Buda. 1568-ban már adott Miksa magyar királynak 30000 aranyat a végvárak védelmére, de a török előnyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Szövetséget hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal.

Az imában bízott azonban legjobban. A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, de ő maga is környezetével kitartóan imádkozta. Így volt ez az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepantó melletti összecsapása idején is 1571. október 7-én. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban értesült a győzelemről, és elrendelte minden október 7-én „Mária, Rózsafüzér Királynője” ünnepének megünneplését. Ugyanakkor a „Keresztények Segítsége” megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta ez a megszólítás a lorettói litánia fohászai közt szerepel.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]