Így választjuk meg az ország hatodik elnökét

Bár az elnökválasztási kampány rajtjáig még több mint egy hónap van hátra, a televíziós politikai műsorok szinte másról sem szólnak már, mint a választási előkészületekről. Az olvasók egyre gyakrabban kérdezik: mikor választjuk meg az ország új elnökét, s mit kell tudni a lebonyolításról?

A választási kampány hivatalosan 2018. december 30-án veszi kezdetét. Hogy miért éppen ezen a napon?

A jogszabályok értelmében az elnökválasztás első fordulójára az államfő hivatali megbízatásának ötödik, azaz utolsó esztendejében, március utolsó vasárnapján kerül sor, ami ezúttal 2019. március 31-ére esik. Ugyanakkor a Legfelső Tanácsnak kell kihirdetnie a választás dátumát, méghozzá legalább 100 nappal korábban, vagyis esetünkben 2018. december 21-ig. Ezt követően jelenti be a Központi Választási Bizottság (CVK) a kampány kezdetét. A kampány kilencven napig tart, így 2018. december 30-án indul.

A továbbiakban a CVK 2019. február 4-ig fogadja az elnökválasztáson indulni szándékozóktól a jelentkezéshez szükséges dokumentumokat, majd legkésőbb a következő öt nap folyamán, vagyis 2019. február 9-ig meg kell történnie valamennyi induló hivatalos regisztrációjának. Ekkor nyilvánosságra hozzák az államfőjelöltek végleges és hivatalos névsorát.

Elnökjelöltté az az ukrán állampolgárságú személy válhat, aki betöltötte 35. életévét, beszéli az államnyelvet, s a választás napjától számított utóbbi 10 évben Ukrajna területén élt. Jelöltet a pártok állíthatnak, illetve önjelölésre is mód van. Az indulni szándékozónak jövedelembevallást kell tennie a választási folyamat kezdetét megelőző évről. A bevallásokat ellenőrzi a Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK), s vizsgálódásai eredményét nyilvánosságra hozza. A jelöltnek ezen kívül be kell fizetnie 2,5 millió hrivnya pénzügyi biztosítékot. Ezt a pénzt csak két esetben fizetik vissza a jelöltnek (vagy az őt indító pártnak): ha megnyeri a választásokat, vagy ha továbbjut a második fordulóba. Minden egyéb esetben a fedezet az állami költségvetést gyarapítja.

Az indulók visszavonhatják jelölésüket a kampány során. Ezt legkésőbb a választások előtti 23. napig, vagyis esetünkben 2019. március 8-ig áll módjukban kezdeményezni a CVK-nál.

A polgároknak, mint már említettük, 2019. március 31-én kell az urnákhoz járulniuk, hogy leadják szavazataikat és megválasszák az ország következő elnökét. Az a jelölt nyeri meg a választást, aki megszerzi a szavazatok abszolút többségét. Ha azonban egyik jelölt sem szerez a leadott voksok 50%-ánál legalább eggyel több szavazatot az első fordulóban, második fordulóra kerül sor.

Ukrajna függetlensége óta csupán két jelöltnek sikerült győznie az elnökválasztás első fordulójában: Leonyid Krav­csuknak 1991-ben és Petro Porosenkónak 2014-ben. A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények tanúsága szerint azonban ezúttal egyik jelöltnek sincs esélye arra, hogy az első fordulóban megszerezze a szavazatok abszolút többségét, ezért szinte bizonyosan sor kerül a második fordulóra, amelynek a dátuma 2019. április 21.

A választás első fordulójának hivatalos eredményét 2019. április 10-ig kell közzétenni. Amennyiben sor kerül második fordulóra, annak hivatalos végeredményét 2019. május 1-jéig hozzák nyilvánosságra.

Ukrajna új elnökét 2019. június 3-ig kell beiktatni hivatalába.

Bár, mint láthatjuk, még több mint egy hónap van hátra a választási kampány kezdetéig, máris számosan jelezték indulási szándékukat. Jelöltetni szándékozik magát többek között Olekszandr Oniscsenko parlamenti képviselő, aki az őt ért vádak elől külföldre szökött, Nagyija Szavcsenko parlamenti képviselő, aki jelenleg is előzetes letartóztatásban van merénylet előkészítésének gyanújával, vagy Roman Naszirov, az Állami Fiskális Szolgálat menesztett vezetője, aki ellen visszaélés gyanújával folyik eljárás. Ugyancsak egyértelművé tette indulási szándékát Julija Timosenko, a Batykivscsina (Haza) párt vezetője, a legnépszerűbb ellenzéki elnökjelölt, de indulni fog Szerhij Taruta független képviselő, az Osznova (Alap) párt egyik alapítója, Anatolij Hricenko, a Hromagyanszka pozicija (Polgári Álláspont) párt vezetője, Andrij Szadovij lembergi polgármester, a Szamopomics (Önsegítés) párt első embere, Jurij Bojko, az Opozicijnij blok (Opoblok, Ellenzéki Blokk) párt parlamenti frakciójának társelnöke is. Az indulni szándékozók képzeletbeli listájára máris leg­alább másfél tucatnyian iratkoztak fel, miközben egy sor potenciális jelölt – mindenekelőtt maga Petro Porosenko hivatalban lévő elnök, vagy Volodimir Zelenszkij, a népszerű humorista – egyelőre makacsul kerüli az újságíróknak az indulási szándékukat firtató kérdéseit.

A választók állami nyilvántartása értelmében 35,6 millió ukrán polgár jogosult szavazni. Ám a szakértők többsége egyetért abban, hogy a jogosultak egy jelentős hányada várhatóan nem él majd ezzel a lehetőséggel. Nem lehet számítani például a Krím, valamint Donyeck és Luhanszk megyék megszállt, illetve háború sújtotta területein élő mintegy ötmillió polgár jelentős részének szavazatára. Miután Ukrajnában utoljára 2001-ben tartottak népszámlálást, a választói névjegyzékek hemzsegnek a „holt lelkektől”, miközben az élők igen gyakran nem szerepelnek a nyilvántartásban.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a polgárok egy jelentős hányada kiábrándult a jelenlegi politikai rendszerből és a politikusi garnitúrából. A szociológusok úgy vélik, ennek tudható be, hogy a potenciális elnökjelöltek népszerűsége kivétel nélkül igen alacsony. A felmérések szerint minden negyedik választópolgár (a Donyec-medencében minden harmadik) azt mondta, nem tervezi, hogy elmegy szavazni az elnökválasztás napján.

(zzz)