2019. január 26., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Paula – latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű.

Vanda – 1. – lengyel eredetű; jelentése: vend nő;

2. – a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nem az a fontos, hogy meddig élünk,
Hogy meddig lobog vérünk,
Hogy csókot meddig kérünk és adunk,
Hanem az, hogy volt egy napunk,
Amiért érdemes volt élni.”

Ady Endre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ba2a-a10d”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Csurgovics János (Újkemence, 1791. január 26. – Ungvár, 1862. október 2.) Görög katolikus nagyprépost, tanár. Apja görög katolikus lelkész volt Ung megyében. Középiskoláit Ungváron és Pesten végezte, hittant az ungvári teológiai líceumban tanult. 1817-ben szentelték pappá. Gimnáziumi tanár lett. 1819-től Bécsben folytatta tanulmányait, 1823-ban teológiai doktori diplomát szerzett. 1827-ben kinevezték az ungvári főgimnázium igazgatójává. 1844-ben lett Nagyprépost. Hatásos egyházi szónok és kiváló pedagógus volt. Értekezései jelentek meg a Felvidéki Sionban. Pedagogia és Methodika című tankönyve rutén és magyar nyelven jelent meg. Igen művelt ember volt, hét nyelven írt és beszélt; több mint kétezer kötetet számláló könyvtára volt Ungváron az egykori Duchnovics-ház jobbaldali szárnyában.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Sellye János kutatóorvos (1907) szerint „ a stressz a szervezet válasza bármilyen igénybevételre, mely olyan folyamatokat aktivál, amely a szervezet egyensúlyi állapotát veszélyezteti, de aktivál olyan folyamatokat is, amelyek az egyensúly helyreállítását szolgálják”. A 20. század egyik legjelentősebb tudósa.

Major Tamás (1910) Kossuth-díjas színész, a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején a kommunista színművészeti mozgalom egyik irányítója volt.

Mensáros László (1926) alakításait mély gondolatiság, tompított színek, fegyelmezett, az értelemre hatni kívánó felfogás jellemezte. 1956-ban tanúsított magatartása miatt eltiltották a színpadtól, és csak nyolc esztendő után jutott ismét feladathoz.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ba2a-a10d”][vc_column_text]MINDEN GYEREK KÜLÖNLEGES

„Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek.” (Jeremiás 1:5)

Vajon egy gyermek már összetett személyiséggel jön a világra, vagy üres lapként, melyet majd a tapasztalatok írnak tele? Régen a viselkedéslélektan kutatói azt hitték, hogy az újszülöttek nem rendelkeznek személyiségjegyekkel és érzelmi beállítottsággal. Úgy tartották, hogy kis személyiségüket teljes egészében azok a tapasztalatok formálják, melyek a következő években érik őket. A legtöbb szülő azonban ezt másként tapasztalta. Minden két- vagy többgyermekes anya meg van győződve arról, hogy mindegyik gyermeke egyedi személyiséggel rendelkezik – másként érez, másként reagál már az első pillanattól, amikor édesanyja a karjába veszi. Most, sok évnyi kutatás után számos fejlődéslélektani szakértő elismeri, hogy az anyáknak van igazuk. Egy fontos kutatás kilenc jellemzőt azonosított be, melyek az egyes csecsemőknél különböztek, ilyenek például a hangulatingadozás, a tevékenységi szint és a reakciókészség. Azt is felfedezték, hogy az egyes gyermekek közötti különbség jellemzően a későbbi életkorban is megmaradt. Igen, a kisbabák végtelen sok olyan dologban különböznek, melyek meghatározzák személyiségüket, emberi mivoltukat. Ja nincs két egyforma hópehely, ha minden homokszem különböző, akkor értelmetlen az a feltételezés, hogy a gyermekek futószalagon készülnek azonos mintára. Nem tagadjuk a környezet és az emberi hatás fontosságát személyiségünk és gondolkodásmódunk formálódásában, de az is kétségtelen, hogy a földön minden ember egyedi és megismételhetetlen teremtmény már az élete első pillanatától kezdve. Ahogy Isten Jeremiásnak mondta: „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek:” Ezt neked is tudnod kell gyermekeidről!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2ba2a-a10d” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Timóteus

Szent Timoteus és Szent Titusz püspökök, mindketten Szent Pál apostol tanítványai voltak.

Timoteus Lykaonia tartományának Lisztra nevű városából származott. Atyja pogány, anyja Euniké és nagyanyja Loisz buzgó zsidók voltak. Szent Pál második útján maga mellé vette Timoteust és szinte állandóan a kíséretében volt. Szent Pál Efezus püspökévé tette. Pál második fogsága idején Rómába ment, de az Apostol vértanúsága után visszatért Efezusba. Nerva császár idején, 97-ben szenvedett vértanúságot.

Szent Titusz püspök

Titusz antiochiai pogány szülők gyermeke. Az első apostoli, a jeruzsálemi zsinatra elkísérte Szent Pált és Barnabást. Szent Pál maga mellé vette apostoli útjain, és több fontos küldetést bízott rá és Timoteusra. Szent Pál Kréta püspökévé tette, majd magával vitte Rómába. 66-ban Dalmáciába küldte. Szent Pál halála után visszatért Kréta szigetére, és ott fejezte be életét.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]