2019. február 16., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Julianna – latin eredetű; Jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt.

Lilla – a Lídia és Lívia régi magyar becézőjéből önállósult.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Ne engedd, hogy az emlékek a hatalmukban tartsanak. Épp fordítva: te tartsd a hatalmadban őket, s ne akkor emlékezz, ha rád tör a múlt, hanem akkor, ha te akarod felidézni. Lépj tovább! Kezdj új életet!”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937af7-e338″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

A nagykőrösi hiedelem szerint: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt”, vagy „Julianna megrázta a dunnáját” – ugyanis a megfigyelések szerint e napon gyakran havazik (Barna 1978: 452.) Ha hó esik, a Drávaszögben azt mondogatják: „Bolondoznak a Julisok” (Lábadi 1988a: 295).

A Dorottya-napi időjárásjóslás ellentétes változatát jegyezték le az Ipoly menti falvakból:

Ha Dorottya locsog,
Akkor Julianna kopog.
(Csáky 1987: 83.)

Általában azonban Julianna-naptól az idő melegebbre fordulását várják.

Magyar Néprajz VII

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Leskó József (Ungvár, 1871. febr. – ??) Róm. kat. lelkész. Iskoláit Ungváron végezte. 1890-ben az egri érseki papnevelő intézetbe került. A hittudományi tanfolyam elvégzése után 1894-ben szentelték pappá. Borsodharsányban, Sajóvárkonyban majd Sajóárokszálláson volt pap. Belső munkatársa volt az Ungvári Közlönynek. Cikkei az Ungvári Közlönyben, az Egri Egyházmegyei Közlönyben, a Keletben, az Ungban, az Egri Irodalmi közlönyben és a Magyar Néplapban jelentek meg.

Több tanulmányt írt Szaicz Leóról, a katolikus újságírás úttörőjéről, Dayka Gáborról.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Az 1370. évi eredetiből lemásolják az első teljesen magyar nyelvű könyvet, a Jókai-kódexet (1450)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77af7-e338″][vc_column_text]A DEPRESSZIÓ KEZELÉSE

„Igéd vidámságot szerzett nekem és szívbéli örömöt.” (Jeremiás 15:16)

A bibliai időkben is szenvedtek az emberek depresszióban. Illés azt mondta: „Elég most már, Uram! Vedd el az életemet!” (1Királyok 19:4). Jób így panaszkodott: „szívből megutáltam életem” (Jób 10:1). Dávid azt írta: „elcsügged a lelkem” (Zsoltárok 42:7). Nos, ha klinikai depresszióban szenvedsz, fordulj orvoshoz, kérj szakértő segítséget! Mi itt most arról a fajta búskomorságról beszélünk, amikor motiválatlan vagy, eltűnt belőled az Isten iránti vágy, amikor szavaid keserűek, amikor nem veszed észre az áldást az életedben, amikor lelkesedésed erőltetett, amikor aggódsz a jövőd miatt.  Az ilyen állapotnak különböző okai lehetnek: 1) Bűn. A bűn olyan, mint egy kavics a cipődben, nem lesz nyugtod, amíg el nem távolítod. Semmilyen nyaralás, munkahely változtatás, új kapcsolat vagy orvos nem segít. De Jézus vére megtisztít belőle (Id. 1János 1:7). 2) Kapzsiság. Aháb király mindenáron meg akarta szerezni Nálót szőlőjét, bele is betegedett ebbe a mohó vágyakozásba, és ez egész családjára kihatott (Id. 1Királyok 21:4). 3) Hasonlítgatás. Ha folyton másokhoz hasonlítod magad, az lenyom és elkeserít (Id. 2Korinthus 10:12). 4) Negatív beszéd. „Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi” (Példabeszédek 18:21). 5) Kimerültség. Jézus pihenni hívta a tanítványait. Miért? Mert felismerte, hogy amikor fáradság belép, akkor a hit távozik (Id. Márk 6:31). 6) Meg nem bocsátás. Ha nem vagy hajlandó megbocsátani valakinek, az örökké ott fog körözni a gondolataidban. Nos, akkor mi a gyógymód a depresszióra? Gyakran imádsággal és bibliaolvasással kezdődik. Jeremiás, aki maga is depresszióval küzdött, azt írja: „ha eljutott hozzám igéd, én élvezettel forgattam a számban, igéd vidámságot szerzett nekem és szívbéli örömöt.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27af7-e338″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Julianna

Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar női nevek között. Ő a névadója a Júlia szép leány balladai alakjának. Ennek ellenére a liturgikus és népi hagyományban szinte nem is találkozunk vele. Ikonográfiai nyomára sem akadtunk. Templom-dedikációja is igen ritka, és ott is nyilván a kegyúr családjának valamelyik nőtagja volt a névadó. Így Ónod (1867).

Jámbor kalandregénnyé vált legendáját az Érdy-kódexben olvassuk: Juliannát pogány fejedelemnek adják feleségül. Mivel addig nem akar házaséletet élni, amíg vőlegénye meg nem tér, ez börtönbe veti. Megkínoztatja: fél napon hajánál fogva felfüggeszteté és olvasztott ónat entete ő fejére. Nem árt neki. Erre férje sötét börtönbe veti, és vasláncra vereti. Most a pokolbeli ördög angyal képében azt tanácsolja neki, hogy okosságból mégis áldozzon az isteneknek. Juliannát égi szózat világosítja föl, hogy ne higgyen neki. Erre az ördögöt színvallásra kényszeríti, majd megkötözi, és vaslánccal megostorozza. Az ördög rimánkodik, de Julianna a piacon végigvonyá és annak utána egy nagy mély sárba veté.

Ezután a fejedelem kerékbe töreti, Isten azonban angyalát küldi hozzá. Ezután olvasztott ónnal telt fazékba veti, Julianna azonban miként egy nemes kies feredőben feredik vala. Végül nyakát véteti. Utolsó útján az ördög fekete gyermek képében megjelenik és a poroszlókat biztatja. Julianna ráveti a szemét, mire az ördög észvesztve menekül. A fejedelem közben hajóra száll, a kivégzés pillanatában azonban nagy szélvész támad. A gálya elmerül, a király meg kísérete pedig belepusztul a tengerbe. Amikor tetemüket a víz kiveti, vadak, madarak szaggatják szét.

Mindezekből érthető, hogy Juliannát megláncolt ördöggel szokták ábrázolni.

Forrás: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]