2019. március 12., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Gergely – görög eredetű; jelentése: éberen őrködő.

Miksa – a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A pazarlás, az értelmetlen költekezés csak pillanatokra szerezhet örömet, utóbb megvan a böjtje.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9351b8-b30b”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Gergely napja

A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát (509-604), iskolák alapítóját, a gregorián-éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. E naphoz Európa-szerte felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak.

A Gergely-járás országosan ismert szokás volt, melynek célja a 17. századtól nemcsak adománygyűjtés volt, hanem az iskolába való verbuválás is. A katonai toborzás mintájára a szereplők különféle katonai rangot viseltek és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. A szokás azonban az idők folyamán egyszerűsödött.

Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Jól ismert szólás: „Megrázza még szakállát Gergely”, vagyis előfordul, hogy e napon havazik: „Megrázta szakállát Gergely.”

Sokfelé alkalmasnak tartották e napot a búza, rozs, hüvelyesek és palántának való mag földbe tételére.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Sztáray Gábor, gróf (Tarna, Ung megye, 1866. március 12. – ? ?) Országgyűlési képviselő. A gimnáziumot Kalksburgban és Eperjesen, a jogot Pozsonyban és Budapesten végezte. Nagybereznán, később pedig Ungváron lett szolgabíró. 1896-ban az ungvári kerület országgyűlési képviselőjévé választották.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kiss Manyi, Kossuth-díjas színész születése (1911). Vidéki színházak után a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, ahol Latabár Kálmán partnereként lépett fel. Később szubrett és komikai figurákat játszott, drámai tehetsége fokozatosan bontakozott ki Csehov és Gogol szerepekben (Három nővér, A revizor). Sokat filmezett (Mici néni két élete, Pesti mese, Körhinta, Régi nyár stb.)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-751b8-b30b”][vc_column_text]TÖRD ÖSZE AZ ALABÁSTROMTARTÓT! (1)

„Egy bűnös asszony pedig… olajat vitt magával egy alabástromtartóban” (Lukács 7:37)

A Bibliában azt olvassuk: „Egy bűnös asszony pedig, aki abban a városban élt, megtudva, hogy Jézus a farizeus házának vendége, olajat vitt magával egy alabástromtartóban, megállt mögötte, a lábánál sírva, és könnyeivel kezdte öntözni a lábát, és hajával törölte meg; csókolgatta a lábát, és megkente az olajjal” (Lukács 7:37-38). Ez az illatszer valódi nárdusolaj volt, egy olyan évelő növényből készült, ami a Himalájában terem. És félliternyit használt el belőle! Már maga az edény is értékes anyagból készült, talán családi örökség lehetett. Akár a hozomány is lehetett volna. Egyszerűen fogalmazva: ez volt a legdrágább kincse. Mennyire ironikus, mégis mennyire helyénvaló, hogy az illatszer, amit hivatásában, a prostitúcióban használt, most hitvallásának jelképévé vált, amikor az utolsó cseppig Jézus lábára öntötte. Az edény összetörése annak a jele volt, hogy szakított a múltjával. Többé nem próbálta a bűn kezét a parfüm illatával álcázni. Többé nem titkolózott. Többé nem kellett szégyenkeznie. Kijött a bűn sötétségéből a világ világosságához. Eljön a perc, amikor neked is őszintén meg kell állnod Isten előtt. Az a perc, amikor le kell leplezned titkaidat, fel kell tárnod a küzdelmeidet, be kell vallanod bűneidet. A perc, amikor teljesen rá kell hagyatkoznod Isten kegyelmére. Miért viselkedünk úgy, mintha bűneink miatt méltatlanok lennénk Isten kegyelmére? Hiszen a kegyelmet csak éppen akkor kaphatjuk meg, ha tudjuk, hogy rá vagyunk utalva! Minden más csak önigazult próbálkozás Isten kegyelmének kiérdemlésére. Olyan nincs, hogy 99%-ig bízol Isten kegyelmében. Nála a mindent vagy semmi elv működik! Ha magunkat próbáljuk megmenteni, akkor megfosztjuk magunkat az üdvösségtől, ami egyedül Jézus Krisztus által lehetséges, kegyelemből, hit által (Id. Efezus 2:8-9).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]