Potápi: a megmaradásunk nagy kérdése, hogy gyermekeinknek magyar jövőt tervezünk-e
Megmaradásunk nagy kérdése nem az, hogy milyen határköveket gördítenek elénk, hanem hogy gyermekeinknek is magyar jövőt tervezünk-e – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Kossuth téren, a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen.
Potápi Árpád János kiemelte: a nemzet jövője ma sem nagyhatalmak, tőlünk független erők, hanem a magyar édesanyák és édesapák kezében van. Amikor ezen az évfordulón megállnak, akkor valójában nekik mondanak köszönetet: azoknak a szülőknek, nagyszülőknek, akik minden körülmények ellenére úgy döntöttek, hogy gyermeküket, unokájukat magyarként nevelik fel.
„Akik átadták számunkra nemcsak az anyanyelv kincseit, de azt a tudatot is, hogy tartozunk valahova: a magyarság nagy családjába. A nemzeti összetartozás napján ezt a helytállást, ezt a példa nélküli egységet ünnepeljük” – fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.
Kiemelte: Trianonnak azért nem volt hatalma rajtunk, mert nemzedékek nőttek fel azóta határon innen és túl magyarként és tanították magyar szóra ők is gyerekeiket.
Hozzátette: ma egy olyan ország fővárosában emlékezhetnek közösen, amely Kolontól Újvidékig, Vancovertől Melboure-ig minden Kárpát-medencében és diaszpórában élő magyar közös fővárosa.
Mi magyarok újra közösen tervezzük jövőnket – fogalmazott Potápi Árpád János.
Az államtitkár kitért arra: folyamatosan dolgoznak a külhoni magyar oktatási intézmények fejlesztésén, új bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és kollégiumokat építenek. Harcolnak azért, hogy minden magyar gyereknek joga legyen szülőföldjén részt venni magyar nyelvű oktatásban, minden fórumon felszólalnak a kárpátaljai magyar iskolákért is.
Nap mint nap azért dolgoznak, hogy határokon innen és túl olyan világot teremtsenek, amelyben jó magyarnak lenni, amelyben a gyermekek is magyarként tudnak boldogulni: anyanyelvükön juthatnak piacképes szakmához, részt vehetnek a versenyképes felsőoktatásban vagy éppen vállalkozóvá válhatnak. Segítik a családjaikat és a többi magyar családot is abban, hogy a megálmodott jövő valósággá válhasson – rögzítette.
Potápi Árpád János rámutatott: a nemzet összetartozása csak akkor lehet szoros kötelék, ha élő emberi kapcsolatok hálózatává válik. Ezért támogatják hogy a Határtalanul! program keretében minél többen eljuthassanak egymáshoz, a kirándulások alkalmával pedig minél több ismeretséget és barátságot kössenek. Az államtitkár megjegyezte: a programban már mintegy négyszázezer magyarországi és külhoni diák vett részt, és idén a magyarországi középiskolásokat is támogatják abban, hogy külhoni magyar régióba utazzanak, illetve megteremtik annak a lehetőségét, hogy a külhoni magyar diákok ne csak Magyarországra, hanem egymáshoz is ellátogathassanak.
„Magyarország végre újra minden magyar közös otthona” – fogalmazott, kiemelve: ma mindenki – érkezzen bár Ebesről, Kisújszállásról, Csíkfalváról, Tardoskeddről, Bácsfeketehegyről vagy éppen Aknaszlatináról – hazajött. Erről szól ez a rendezvény, ezt szimbolizálja majd az a Trianon századik évfordulójára tervezett emlékhely a Kossuth téren, amelyen minden magyar település neve szerepel majd.
Az államtitkár feltette a kérdést, adhatnak-e Trianonra határozottabb választ mint, hogy ez az évforduló együtt talál? Adhatnak-e jobb választ a szétszakítottságra, mint azt, hogy ma, nemzetünk főterén csaknem ötezer magyar gyerek énekel együtt, hirdetve összetartozását? Nem hiszem – mondta, és azt kívánta: ne csak ma, ne csak ezen a felemelő alkalmon, hanem a mindennapokban is újra és újra megtapasztalhassák összetartozásukat.
Az államtitkár ünnepi köszöntője után több mint ötezer, a Kárpát-medencéből érkezett gyermek énekelte el közösen a Kézfogás című dalt, majd a Himnuszt.