A beregszászi Rákóczi-főiskola épületének alakulása – cserépjegy akció

Aki legalább egy cserépjegyet vásárol a kárpátaljai „Louvres” számára, egy névre szóló igazolást kap a mecénástól. Beregszászban a Kossuth téren helyezkedik el Kárpátalja egyik legszebb műemléke – Bereg vármegye volt Igazságügyi Palotájának vagy a királyi bíróságnak az épülete (az utóbbihoz valamikor hozzátartozott a jelenlegi megyénknek több mint a fele).
Akik először járnak a városban, mindenképpen felfigyelnek a pompás háromszintes, 5200 négyzetméteres összterülettel rendelkező neobarokk stílusú palotára. Sokan a Louvres-ral hasonlítják össze. Homlokzatát nézve csodálkoznak nagyságán és lepusztultságán egyaránt. És valóban – a királyi palota épülete napjainkban nem nyújt túl vonzó látványt, hiszen az utóbbi fél évszázadban gyakorlatilag nem volt felújítva…
Viszont téves az a feltevés, hogy az épülettel senki sem foglalkozik. Hiszen elegendő belépni az intézménybe, legalább a földszinten körülnézni, rögtön rácsodálkozunk az ideális körülményekre: magas színvonalú felújítást végeztek, lehetőség szerint megőrizték a kőoszlopokat, a márványlépcsőt, a mennyezeten lévő díszítéseket stb. A folyósokon állványok, és olyan híres emberek mellszobrai láthatók, akik nagyban hozzájárultak Magyarország és vidékünk fejlődéséhez. Mára gyakorlatilag az épület mind a 95 terme rendbe lett hozva. Ez nem csoda, hiszen 2002 óta az épület a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának ad otthont. Ukrajnában ez az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény, ahol az előadások túlnyomó része magyar nyelven történik.

Meg kell említenünk, hogy az épület az egyike a 10 legérdekesebb épületnek, melyekben ukrajnai oktatási intézmény működik. Meg is van a maga sajátosan érdekes története.
1907-ben, amikor Kárpátalja még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, pályázatot hirdettek meg: Beregszászban akarták felépíteni a vármegyei bíróság épületét, és várták a legjobb tervet. Jablonszky Ferenc projektje lett a nyertes, aki felajánlotta, hogy francia barokk stílusban építsenek egy palotát. Két éven belül (ami egyébként egy nagyon rövid időszak egy ekkora projekt megvalósításához) a Vármegyei Bíróság (Igazságügyi Palota) megnyitotta masszív kapuit. A háttérben, magas falakkal elzárva helyezkedett el a börtön (jelenleg a Kárpátaljai Megyei Állami Levéltárnak ad otthont).
A II. Világháború után a megye a Szovjetunió része lett. A történelmi épületet pedig laktanyává változtatták. Később, 1971-ben Finommechanikai gyárat nyitottak a Szovjetunió katonai-ipari komplexuma igényeinek kielégítésére. Ehhez nagy teljesítményű szellőzőrendszert létesítettek, a valaha szép helyiségeket pedig többtonnás gépekkel szerelték fel. Most e tettet nem nevezhetjük másnak, mint az építészeti emlékmű megcsúfolásának. A Szovjetunió összeomlása után a gyár csődbe ment és bezárták. Mindez az amúgy is rossz állapotban lévő épület még nagyobb pusztulásához vezetett.
Az 1990-es években a helyi vezetőség nem tudta, hogy mit kell tenni a volt Vármegyei Bírósággal. Nem volt befektető, aki megmentette volna a palotát a pusztulástól. Ezért az egyetlen megoldás az épület átadása volt, hogy oktatási intézményt létesítsenek benne, az anyagi támogatást pedig Magyarország kormánya ígérte.
Magát a főiskolát 1996-ban alapították, de csak 2002-ben kezdték el a volt Igazságügyi Palota helyiségeinek felújítását az Apáczai és Illyés magyarországi közalapítványok segítségével. A támogatás csak a kezdeti munkákra lett elegendő, ezért a vezetőség segítséget kért Ukrajna és Magyarország nagy városaitól.
A következő öt év alatt többnyire magyar civil szervezetek és magyarországi önkormányzatok segítségével a helyiségeket szinte teljesen felújították. A rekonstrukcióhoz hozzájárult 75 város és önkormányzat, 8 megyei tanács, alapítványok, egyesületek, illetve 14 magánszemély, sőt, még egy tánccsoport is. A főiskola felújított termeit azoknak a városoknak tiszteletére nevezték el, amelyek támogatták annak rendbehozatalát. Legfőbb támogatója az Apáczai Közalapítvány volt, aki pályázatok útján a felújítás 56%-át finanszírozta. Néhány egyéb támogató: Illyés Közalapítvány, Budaörs, Esztergom, Kecskemét városok, Pest, Nográd megyék, Zugló (Budapest, XIV. kerület), az „Eudoxia 20″ Alapítvány, Magyar-Amerikai Barátság Egyesület és sokan mások. A 2003 és 2008 között történt rekonstrukcióra összesen 288 millió forintot költöttek. A felújítás még ma is tart.
Viszont a főiskolának már nincs pénze arra, hogy felújítsa az épület homlokzatát és tetőszerkezetét. Ukrajna és a megye részéről támogatás gyakorlatilag nem érkezett. Hiszen a tisztviselők manapság úgy gondolkodnak, hogy ha az intézmény nem állami, sőt, még ha magyar nyelven folyik az oktatás, akkor a költségvetésből ne számítsanak támogatásra. Meg kell említenünk, hogy a főiskolán különböző szakos tanárokat képeznek, akik később a kárpátaljai magyar iskolákban oktatnak, a filológia tanszék, többek közt az ukrán tanszék szakembereinek munkái Európa szerte ismertek. De valójában itt nem csak a főiskoláról van szó (amely így is, úgy is sikeresen működik), hanem egy 100 éves történelmi műemlék megőrzéséről, melynek nincs párja Kárpátalján.
Az oktatási intézmény vezetősége mégis talált egy kiutat a nehéz helyzetből. Mindenkinek ajánlják, hogy járuljon hozzá a Rákóczi-főiskola épületének felújításához. A szakemberek kiszámolták, hogy a főépület tetőszerkezetének területe összesen 5600 négyzetméter, tehát annak befedésére 270 ezer cserépre lenne szükség. A munkát is beleértve egy cserép ára 48 hrivnyába kerül. Aki egy ilyen vagy nagyobb összeggel támogatja a főiskolát, személyre szóló bizonylatot kap. Továbbá minden támogatónak a neve fel lesz írva egy emléktáblára, melyet a felújítás után az intézmény bejáratánál helyeznek el.
Meg kell említenünk, hogy az épület jobb szárnyának tetején néhány héttel ezelőtt már elkezdték a munkálatokat. És éppen időben, mert a falakon már fák is nőnek! Eközben az intézmény honlapján egy speciális számolási rendszer szerint naponta változik a szám. Még több mint 150 ezer kerámiacserépre van szükség.
Természetesen, mondhatja valaki, hogy meg lehetett volna oldani olcsóbban: pala-, ón- vagy fém tetőfedő anyagból is. Még jó, hogy nem ezt tették. Hiszen Kárpátalja amúgy is folyamatosan veszít valódi arculatából, a régi épületeknek a színe egyszerűen borzasztó, vagy pedig teljesen eltűnnek a nem tudatos vagy abszolút tudatos hanyagság miatt…
A mukachevo.net nyomán