Megnyílt a II. Keresztyén Balázs olvasótábor

Immáron második alkalommal vette kezdetét a Keresztyén Balázs olvasótábor Beregszászon.

A tábor a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében jött létre azon gyerekek számára, akik szeretik az irodalmat, a könyveket, érdeklődnek a magyar kultúra iránt.

Az egy hetes táborba bárki jelentkezhetett, de elsősorban azok számára voltak a helyek fenntartva, akik részt vettek a KMPSZ által szervezett tanulmányi vetélkedők valamelyikén.

A tábornak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kölcsey Ferenc Szakkollégium ad otthont.

A hét folyamán színes programok várják a résztvevőket. A játékos előadások mellett lovaglással, kézműveskedéssel, múzeumlátogatással tölthetik napjaikat a táborlakók. Természetesen mindez korosztályoknak megfelelően, hiszen e téren széles skálán mozognak a résztvevők.

Az olvasótábor témája Tükör és valóság, mely különböző aspektusokból kerül feldolgozásra. Mindezek megértését interaktív előadások és beszélgetések, szerepjátékok, alkotó játékok segítik.

A tábor célja elsősorban az irodalom népszerűsítése, megszerettetése a felnövekvő nemzedékkel, és egy olvasni szerető közösség kialakítása napjaink számítógépek által uralt világában magyarországi és helyi irodalmárok vezetésével.

A tábor létrejöttét a Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Mivel az olvasótábor Keresztyén Balázs nevét viseli, íme néhány információ az irodalmárról:
Keresztyén Balázs 1949. január 15-én született Nagyberegen. 1956-ban édesanyja szülőfalujába, Badalóba költöztek. 1967-ben érettségizett Beregszászon. Majd ugyanebben az évben az ungvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója lett. A diploma megszerzését követően 1972-től Nagyszőlősön tanított. Számos olyan könyve jelent meg, melyeket ma vidékünk művelődési-irodalmi életének kutatói alapműnek tekintenek.
Régi vágású tanárember volt. Sokban hasonlított azokra a nagyhírű, a Bibliát magyar nyelvre átültető elődökre, akinek életrajzát a tőle megszokott alapossággal kutatta. Pedagógus volt, aki a tananyag átadásán túl a személyes példájával nevelt. Nem csak tanítványait, de barátait, ismerőseit, nagyszámú olvasóit, tisztelőit is. Talán leginkább azzal, hogy feltárta azoknak a személyeknek a munkásságát, akiknek életműve, életútja e vidékhez kötődött. Legyenek azok magyarok, ruszinok, szlovákok, csehek, románok vagy szerbek. Felgyűjtötte és a kárpátaljai olvasók asztalára tette a vidék mondakincsét. Minden dolgozatával – legyen szó Balassi Bálintról, Bornemissza Péterről, a Perényiekről vagy Bartók Béláról – azt a hitünket erősítette, hogy bár a történelmi Magyarország határán húzódik a mi szülőföldünk, mégsem vagyunk provincia. Hogy az elmúlt évszázadok során itt olyan értékek születtek, melyek jelentősen hozzájárultak a magyar kultúra és tudomány gazdagításához. Hogy olyan népi hagyományoknak az örökösei vagyunk, melyek érdemesek arra, hogy utódainknak tovább örökítsük és a világnak felmutassuk.
Keresztyén Balázs élete és munkássága példa és útmutatás arra vonatkozóan, miként kell szülőföldünk szellemi kincseit feltárni, felmutatni, továbbadni. Végső soron abban nyújt segítséget, hogy otthon legyünk e kis hazában.