Mi okozza a jégkorszakokat?
Bár napjaink egyik legnagyobb kihívása a globális felmelegedés, valójában most is éppen egy jégkorszakban élünk.
Bolygónkon már többször előfordult, hogy a globális hőmérséklet lecsökkent, és a kontinenseket jég borította el. A Föld eddigi 4,5 milliárd éves története során öt nagy jégkorszakot ismerünk – ezeknek a nagy eljegesedéseknek az okait járta most körül a Discovery tudományos magazin.
A legutolsó jégkorszak 2,5–3 millió évvel ezelőtt kezdődött, és még mindig tart. Egyrészt ez azért is igaz, mert geológiai értelemben akkor beszélünk jégkorszakról, ha a Földön a sarkokat állandó jégtakaró borítja. Ez pedig napjainkban is így van, még ha a jég mennyisége kisebb is, mint mondjuk tízezer évvel ezelőtt.
Másrészt a nagy jégkorszakok sem egységesen hidegek, ezeken belül is vannak rövidebb, meleg időszakok, amiket interglaciálisoknak neveznek. Ezek a melegebb periódusok akár több tízezer évig is eltarthatnak, a jelenlegi például nagyjából tízezer évvel ezelőtt kezdődött.
A jégkorszakokat leginkább csillagászati jelenségek okozzák. A Föld tengely körüli forgása és a Nap körüli keringési pályája jellemzően állandó, azonban időnként megváltozik egy kicsit. A tengelyferdeség és a Nap sugárzásának ez a változása elegendő lehet ahhoz, hogy kevesebb napfény jusson a Föld bizonyos területeire, ami miatt a jégsapkák hízni kezdhetnek. Az eljegesedéshez nem is feltétlenül extrém hideg tél kell, inkább a hűvös nyár a fontos, hogy a télen hullott hó ne olvadjon el nyáron.
Azonban ismert, hogy nemcsak a csillagászati jelenségek hatnak a Föld hőmérsékletére, hanem az óceáni áramlatok és a légkör szén-dioxid-tartalma is szerepet játszanak benne.
A jégkorszakok alatt az óceánok körforgása lelassul, és emiatt sok szén-dioxid csapdába esik az óceánok mélyebb vízrétegeiben. Ezzel szemben, ha a Föld pályája megváltozik, és újra több energiát kap, akkor az óceánok felmelegednek, a jégsapkák pedig olvadni kezdenek. Ilyenkor az óceánok körforgása felgyorsul, ami pedig szén-dioxidot szabadíthat fel, ami tovább fokozza a melegedést. Ezért lehet az, hogy a felmelegedés sokkal gyorsabb, mint a lehűlés.
Az ismereteink szerint földtörténeti léptékben közel lehetünk a jelenlegi interglaciális végéhez, tehát egy hidegebb periódusnak kellene követnie a mostanit. A globális felmelegedés azonban biztosan megakadályozza ezt a lehűlést.
Tehát ha a jelenlegi globális felmelegedés okai nem léteznének, akkor lehet, hogy egy jégkorszakkal kellene szembenéznünk. Ez is problémákat okozna az emberi társadalom számára, azonban biztosan kisebb veszélyt jelentene, mint a mostani felmelegedés. A lehűlés sokkal lassabb folyamat, évezredekig is eltart, ezért könnyebb lenne hozzá alkalmazkodni. Ezért ha csillagászati okokból el is kezdődne a jövőben a lehűlés, az annyira lassú lenne, hogy hosszú évekig alig lehetne észrevenni.
A mi lenne, ha kérdésnek ebben az esetben sincs sok értelme, de az biztos, hogy ha éppen nem egy jégkorszakban élnénk, akkor az üvegházhatású gáz kibocsátásának már a mostaninál is sokkal súlyosabb következményei lennének.
Forrás: hirado.hu