Megvitatta a magyar parlament a végzettségek kölcsönös elismerését
A Magyarország és Ukrajna közti végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.
Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára előterjesztőként hangsúlyozta: a megállapodás előrelépést jelent a doktori fokozatok automatikus elismerésében valamint a szakképesítések kölcsönös megfeleltetésében, mely jelenleg egy 1998-as kétoldalú kormányközi egyezmény alapján történik. Fontosnak nevezte az egyezményt a mátészalkai és kárpátaljai szakképző intézmények együttműködése miatt, valamint a kárpátaljai magyarság szempontjából is.
Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: közel egy évtizedes egyeztetési folyamat végét jelenti a törvényjavaslat, amely ösztönzi az együttműködést az oktatás és a tudományok területén valamint támogatja az akadémiai célú mobilitást. Az ukrán nyelv- és oktatási törvények miatti vitára utalva kiemelte: a megállapodás a magyar-ukrán kapcsolatok nehéz időszakában született.
Balczó Zoltán (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta, nemzetpolitikai okokból fontos, hogy a kárpátaljai magyarság az ott megszerzett diplomát Magyarországon egyenértékűen tudja használni. Közölte: a Jobbik frakciója támogatja a javaslatot.
Vejkey Imre (KDNP) furcsának nevezte, hogy míg az új egyezményről tárgyal a parlament, Ukrajna veszélyeztetni kívánja a magyar gázellátást. A kisebbik kormánypárt vezérszónoka reményeit fejezte ki, hogy az egyezmény hatályba lép, és a jószomszédi viszonyt is szolgálja.
Varga László (MSZP) az MSZP vezérszónoka szerint a frakció támogatja a javaslatot. Egyrészt azért, mert a hasonló jellegű nemzetközi egyezményeket fontosnak tartják, másrészt pedig azért, mert az nagyban segíti a kárpátaljai magyarság életét – emelte ki.
Varga-Damm Andrea (független) hangsúlyozta: minden olyan javaslat és minden olyan egyezmény szolgálja a két ország békés jövőbeli viszonyát, amely szoros kapcsolatot teremt az ukrán és a magyar polgárok között. Közölte: megszavazza a javaslatot, mert az „alapvető célja minden felelősségteljes magyar képviselőnek”.
A független képviselő Nacsa Lőrinc KDNP-s politikus múlt heti kitiltását említve azt kérdezte: hogy fordulhat elő az, hogy egy magyar országgyűlési képviselő csak a határon tudja meg, hogy ki van tiltva Ukrajnából. Megdöbbentőnek nevezte azt is, hogy egy gázszállítási szerződésbe egy „baráti ország” bele mer szólni.
A vitában Arató Gergely (DK) jelezte, hogy a törvényjavaslatot képviselőcsoportjuk alapvetően támogatja, mert ezek a típusú egyeztetések a két ország érdekét szolgálják, és fontosak a határon túli magyarok valamint a gazdasági kapcsolatok miatt is.
Az ellenzéki politikus hasonló tárgyalási módszert tartana célravezetőnek a nyelvtörvény esetében a fenyegetés és a NATO-hoz való közeledés blokkolása helyett, valamint felvetette, hogy miért nem lehet újra tárgyalni a magyar-ukrán nyugdíjegyezményt is.
Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára a kitiltási ügy és a gázszállítás kapcsán arról beszélt: Magyarország nem fogadja el, hogy egy harmadik ország a magyar emberek érdekében megkötött gázszállítási egyezményt kritikával illesse, sem pedig azt, hogy „mondvacsinált okok miatt” egy országgyűlési képviselőt kitiltsanak. Hangsúlyozta: Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitását, és azt a tiszteletet, amit megad, el is várja.
A vita lezárását követően Steiner Attila köszönetet mondott a frakciók támogatásáért, úgy fogalmazott: a megállapodás nagyban ösztönözni fogja az ukrán és magyar fél közti oktatási és tudományos együttműködést.
Forrás: MTI