Fukusima egy szinten Csernobillal

A japán hatóságok a nukleáris baleseteket rangsoroló skála legmagasabb fokára emelték a fukusimai helyzet minősítését, amely szintet korábban csak a csernobili katasztrófa érte el. Ennek ellenére a helyzet a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség és a japán kormány szerint is javulóban van, bár az erőmű stabilizálását nehezíti, hogy az elmúlt időszakban számos utórengés rázta meg a régiót.

Japán kedden a nukleáris baleseteket rangsoroló, hétfokú nemzetközi skála legmagasabb szintjére emelte a korábban ötös besorolású fukusimai helyzet minősítését. A hetes szint olyan atombalesetet jelöl, amely során jelentős mennyiségű radioaktív anyag jut a szabadba, mely komoly ellenintézkedéseket megkövetelő, széleskörű környezeti és egészségügyi hatásokkal jár.

Korábban egyetlen esetet, az 1986-os csernobili katasztrófát minősítették hetes fokozatúnak, ugyanakkor a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint a két baleset „nagyon eltérő”. Keddi nyilatkozatában Denis Flory, az IAEA főigazgató-helyettese emlékeztetett rá, hogy míg a szovjet erőműnek a reaktormagjában történt robbanás, addig Japánban az azt körülvevő tartályon kívül, továbbá Csernobillal ellentétben a fukusimai létesítményben még jóval a baleset bekövetkeztét megelőzően leállt az energiatermelés, így számottevően kisebb mennyiségű sugárzó anyag szabadult ki. Csernobil emellett egyáltalán nem is rendelkezett konténmenttel, ráadásul a reaktorok moderációjára használt grafit begyulladását követően a reaktorban több napon át lángokban állt. A legfontosabb különbség továbbá, hogy Japánban senki sem vesztette életét sugárfertőzés miatt.

A japán Atomenergiai- és Ipari Biztonsági Ügynökség (NISA) azért rendelkezett a baleset besorolásának megváltoztatásáról, mert a legfrissebb adatok szerint az erőműből a hetes szint alsó határát jelentősen meghaladó mennyiségű radioaktív anyagok szabadultak ki. A hatóságok jelenleg 370–630 ezer terabecqerel közé teszik az eddigi szivárgások mértékét, mely a Csernobilból kiszabadult radioaktivitás nagyjából 10%-a. A sugárzó anyagok nagy része a Fukusima-1 erőmű 2-es reaktorában március 15-én bekövetkezett hidrogénrobbanást követően került a levegőbe, ugyanakkor azóta jelentősen csökkent a kibocsájtás mértéke. Ezzel együtt a NISA tájékoztatása szerint a sugárázás az erőműtől északnyugatra 60 km-es, míg délnyugatra 40 km-es körzetben meghaladta az 1 millisievertes éves egészségügyi határértéket. A 20 km-es evakuációs zónán belül 1 és 100 millisievert/év közötti értékeket, míg az erőműtől 20–30 km-re 50 millisievert/évet mértek.

Az elhúzódó mentési munkálatok ellenére Kan Naoto miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, „a helyzet lépésről lépésre javul” a fukusimai létesítményben, a radioaktív anyagok szivárgásának mértéke pedig folyamatosan csökken. A kormányfő bejelentése szerint a kormány nem tervezi az országban található többi atomerőmű leállítását, ugyanakkor a jövőben még nagyobb figyelmet kíván szentelni a nukleáris létesítmények biztonságának, míg ezzel párhuzamosan támogatni fogja a napenergia és egyéb megújuló források jelentősebb kihasználását. A helyzet az IAEA szerint is javulóban van, Denis Flory szerint az áramellátás helyreállítása, illetve az erőmű egyes műszereinek újraindítása a létesítmény fölötti kontroll visszanyerésének „korai jele”.

Az erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power (TEPCO) vállalat szerdán folytatta a szennyezett víz eltávolítását az erőmű 2-es reaktorából. A cég munkásai csütörtökig 700 tonna, míg összesen 60 ezer tonna radioaktív anyagokat tartalmazó vizet szivattyúznak ki a létesítményből. A víz tengerbe szivárgásának megakadályozása érdekében a TEPCO szakemberei a napokban acéllemezekből gátat emelnek a reaktorok csatornarendszere köré. Ezzel párhuzamosan 195 tonna vizet juttattak a 4-es reaktor elhasznált fűtőelemeket tároló medencéjébe, miután annak hőmérséklete jelentősen megemelkedett, míg a tárolótól 6 méterre 84 millisievert/órás sugárzást mértek. A 4-es reaktor egyik melléképületében a napokban kisebb tűz ütött ki, ezt azonban gyorsan eloltották.

A TEPCO munkáját nehezíti, hogy az elmúlt napokban számos erős utórengés rázta meg a régiót. Hétfőn 7,1-es, kedden 6-os, míg szerda reggel 5,8-as erősségű földmozgás volt északkelet Japánban. Habár a cég szerint az utórengések nem okoztak kárt az erőműben, a dolgozókat többször is evakuálni kellett a létesítményből. Március 11-e óta már több mint 430 földmozgás volt Japán keleti partvidékén, március 24-e óta minden nap legalább egy 5-ös erősségű utórengés rázta meg a régiót. A legfrissebb adatok szerint a természeti katasztrófában eddig több mint 13 ezren vesztették életüket, míg további 14 és fél ezer embert eltűntként tartanak nyilván.

Forrás: kitekinto.hu