Növelné a felsőoktatási intézmények autonómiáját az új törvényjavaslat
December 3-án az Ukrán Miniszteri Kabinet elfogadta azt a felsőoktatási törvényjavaslatot, amely szerint az oktatásügyi minisztérium feladatainak egy része átkerül az oktatás minőségi kérdéseivel foglalkozó nemzeti ügynökséghez, és ezzel növelnék a felsőoktatási intézmények autonómiáját – írja a Kommerszant-Ukraina.
„A dokumentumot azzal a feltétellel fogadták el, hogy egyeztetéseket folytatnak a Pénzügyminisztériummal, az Oktatás- és Tudományügyi, Ifjúsági és Sportminisztériummal, valamint a Belügyminisztériummal” – jelentette be Tihipko.
A dokumentum legutóbbi kiadása biztosítja az ösztöndíjak folyamatos emelését egészen a létminimum eléréséig.
Az említett nemzeti ügynökség hatáskörébe tartozik az oktatás minőségének elemzése, színvonalának fejlesztése, a felsőoktatási intézmények engedélyeinek a vizsgálata, továbbá a szakok listájának összeállítása és akkreditációja, valamint a tudományos fokozatok atesztációja. Az ügynökség státusza tisztázatlan, mindössze azt tüntették fel, hogy önkéntes alapon működik, a tagok közé ketten kerülnek az Ukrán Tudományos Akadémia , 9-en a felsőoktatási intézmények képviseletében, 3 tagot delegálnak a munkáltatókat képviselő civil szervezetek, illetve egy főt a hallgatói önkormányzatok.
A dokumentum négyféle felsőoktatási intézményt határoz meg: egyetemet, akadémiát, főiskolát és college-et, valamint növeli azok pénzügyi és akadémiai autonómiáját. A felsőoktatási intézmények számára engedélyezik, hogy saját okleveleket adjanak ki, hogy kereskedelmi banknál nyissanak letéti számlát, továbbá hogy saját belátásuk szerint használják a fizetett szolgáltatásokból származó jövedelmet.
Javasolják, hogy a diákok elbocsátását és áthelyezését egyeztessék a hallgatói önkormányzattal, a felsőoktatási intézmények tanulmányi tanácsai pedig aktívan részt vehetnek az intézmények vezetésében, többek közt a tudományos és pénzügyi tervek jóváhagyásában, a dékánok és egyéb vezetők kinevezésében. Jevhenij Szulima, a szakminiszter első helyettese szerint ez a bekezdés kettős hatalmat eredményez az egyetemeken: „A tanulmányi tanács vezetőjének rektori hatalma lesz, miközben semmilyen felelősség sem hárul rá”. Eközben az oktatásügyi minisztériumban elfogadták a projekt egyik kitételét, miszerint a magánegyetemek nem viselhetik a nemzeti vagy a kutató címet.
Szulima azt a normát is kritizálta, mely az oktatással foglalkozó nemzeti ügynökség illetékességét érinti. „A dokumentum kiegyensúlyozatlan. Miféle új struktúra, ügynökség az, amelynek olyan funkciója van, mint egy végrehajtó hatalom központi szervének, és közben mégsem az? Remélem, miután a miniszterelnök aláírta, továbbfejlesztik a törvényt”.
A törvényjavaslat végleges változatát a hallgatói szakszervezetek képviselői hagyták jóvá. „Ez a legtöbb, amit sikerült elérnünk az oktatásügyi minisztériummal folytatott hosszú tárgyalások során” – jelentette be Katerina Csepura, a Vidszics társadalmi mozgalom aktivistája. Szergej Kvit, a Kijev-Mohilja Akadémia elnöke is egyetértett ezzel: „A törvényjavaslatot bátran el lehet fogadni jelenlegi formájában, mert előrelépést jelent az ukrán oktatásügyi szférában.”
Februárban Mikola Azarov, Ukrajna miniszterelnöke bejelentette, hogy a Miniszteri Kabinet felülvizsgálja a felsőoktatási törvényjavaslatot. A törvényjavaslat fejlesztését Tihipko igazságügyi miniszterre, illetve a pénzügyminiszterre bízták.
2011-ben Ukrajnában rengeteg diáktüntetést szerveztek. A fiatalok a kormány által kezdeményezett oktatásügyi reformok ellen tiltakoztak.
A korrespondent.net nyomán