Leggyakoribb tévhitek a CT-ről
Onkológiai betegséget okoz, a radiológus azonnal végleges diagnózist állít fel belőle? Mutatjuk a leggyakoribb tévhiteket!
1. A CT-sugárzás onkológiai betegségeket, különféle mutációkat okozhat.
A CT-röntgenvizsgálat ionizáló sugárzáson alapul, ami bár nem teljesen biztonságos, de nem is okoz semmilyen károkat a szervezetben, ha nem lépi túl a normát (a különböző típusú diagnosztikai vizsgálatok különböző dózisú sugárzást bocsátanak ki, átlagosan 0,2 mSv). Azonban érdemes észben tartani, a CT-vizsgálat során a sugárdózis átlagosan 100-1000-szer nagyobb lehet, mint a hagyományos röntgenfelvétel sugárdózisa. Így CT-vizsgálaton csak orvosi javaslatra ajánlott részt venni.
2. A CT-vizsgálat után a páciens sugárzást bocsát ki, sugárzás halmozódik fel a szervezetében.
Az emberi szervezet nem képes elnyelni a röntgensugárzást, és nem lehet annak a forrása. Az orvos által előírt eljárás biztonságos, mivel a sugárdózis minimális. De amennyiben a páciens mihamarabb szeretné, hogy a radionuklidok távozzanak a szervezetéből, a vizsgálatot követő 2 napban igyon több folyadékot (legfeljebb napi 2,5 litert).
3. A CT-eredmények alapján a radiológus végleges diagnózist állít fel.
A CT-vizsgálat rendkívül pontos vizsgálati módszer, de a végleges diagnózist a kezelőorvos állítja fel egy komplex vizsgálat alapján.
Amennyiben a páciens csontsérüléssel, érelmeszesedéses, sztenózisos vagy aneurizmás panaszokkal érkezik, a CT-eredmény lehet az egyetlen információforrás, mivel ezekben az esetekben mindenekelőtt a belső anatómiai felépítés vizsgálata számít.
4. Az MRI informatívabb vizsgálati módszer a CT-hez képest.
A CT sokkal hatékonyabb vizsgálati módszer a különböző csontbetegségek diagnosztizálására. A csontszövet elváltozásainak minőségi vizualizációja miatt a CT sokkal megbízhatóbb módszer koponyai, agyi, gerinc- és csontvázsérülések meghatározása esetén.
5. A gyerekek nem vehetnek részt röntgendiagnosztikán.
A gyermekek szervezete sugárérzékenyebb, mint a felnőtteké. Ezért jobb, ha olyan technológiát használnak a betegségek diagnosztizálására, amelyek nem ionizáló sugárzáson alapulnak. A gyermek röntgenvizsgálata csak abban az esetben célszerű, ha nincs más mód a diagnózis felállítására.
Nyitókép: Pixabay