Május 18. – a visivanka napja
A hímzés alapvető helyet foglal el az ukrán dekoratív művészetben. A szkítakori díszítő- és iparművészeti alkotások képei bizonyítják a hímzett ruhák ősi eredetét Ukrajna területén.
Az első hímzőiskolát II. Volodimir Monomah, a Kijevi Rusz nagyfejedelmének nővére, Hanka alapította, ahol a lányok arany és ezüst szálú fonallal tanultak hímezni.
A visivánka kivarrásánál meghatározó szempont a színválasztás. Minden szín sajátos jelentéssel bír:
A piros – szerelmet, fényt, küzdelmet jelent.
A fekete – a szomorúság, boldogtalanság, bánat jelképe.
A zöld – a tavaszt, a megújulást, az életet jelenti.
A ruhadarabokra hímzett Nap és Föld motívumok az ukrán emberek érzéseit, az élővilághoz való mély tiszteletüket, a természethez való viszonyukat igazolja.
A hímzés az ukrán emberek gondolatait, hangulatát, a szebb jövőben való hitét és reményét tükrözi. Mesterség, hagyomány, mely nemzedékről nemzedékre száll. A hímzett ornamentumok régiók szerint változnak. Napjainkban már nem csak ingen, hanem más ruhadarabokon, pl. szoknyán, kabáton is feltűnnek a visivánka motívumai.
Az ukrán nép szimbólumnak tekintette a népi viseletet, mely átsegítette őket az évszázados szenvedéseken. A nemzeti identitás, a nemzethez való tartozás, a hazafiság, a hazaszeretet köszön vissza ezeken a jelképeken.
Nyitókép: istockphoto.com
A nyiregyhaza.mfa.gov.ua nyomán