Nem engedünk a ’48-ból!
Ünnepi műsor keretein belül hajtottak fejet a szabadságharc áldozatai és hősei előtt az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának oktatói és diákjai.
– „Nem enged a ’48-ból!” – hangzik a mondás, mely kitartásra és állhatatosságra tanít minket. 1848-49 tanulsága az, hogy soha, egyetlen hatalomnak se engedjük, hogy nemzetünk tagjait egymás ellen fordítsa, egymástól eltávolítsa. Ez az üzenet a mának is szól” – fogalmazott ünnepi beszédében Horváth Katalin docens. A megemlékezés után két képkiállítás megnyitására került sor. Matl Péter, Molnár Zsolt és Klisza János művészek alkotásait az intézmény folyosóin tekinthetik meg az érdeklődők.
Az ungvári ünnepi rendezvénysorozat folytatásaképpen a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (KMDFKSZ) szervezett békés felvonulást az egyetemről a Petőfi térre. A diákok a havazás és a hideg idő ellenére kora délután útnak indultak. A március 15-i békemenet célja a magyarsághoz való kötődés kifejezése, 1848 hősei előtti tisztelgés volt. Emellett a székely testvérek autonómiatörekvései iránti szolidaritás is a békemenetben való részvételre szólított. A fiatalok politikai nézettől függetlenül, magyarságukat, nemzetiségüket előtérbe helyezve vonultak megyeszékhelyünkön. A helyi hatósági szervek tanácsára többször is útvonalat változatattak, hogy elkerüljék az atrocitásokat az ukrán szélsőjobboldali felvonulókkal.
A menet a Petőfi téren csatlakozott az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) központi rendezvényéhez. A himnuszok után elhangzott a Nemzeti dal, majd Nott Miklós, ungvári magyar konzul felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök külhoni magyarsághoz intézett ünnepi levelét. Beszédet mondott Viktor Pohorelov, Ungvár polgármestere, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Balogh Dénes konzul, Fülöp Lajos, az ungvári Duhnovics Ruszin Kulturális Társaság vezetője, Dupka György, a MÉKK és Rigó István, a KMDFKSZ elnöke. Molnár János római katolikus plébános és Héder János református lelkész imát mondtak a magyar nemzet egységéért és a népek megbékéléséért, majd a szervezetek megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát.
Az ünnepséget a Szvoboda párt tüntetése zavarta meg, akik a teret megkerülve magyarellenes mondatokat skandáltak. Bár a rendészeti szervek fokozott figyelmet fordítottak a rendre, a békemenet résztvevőit az ünnepségről való távozásuk után mégis megfenyegették az ukrán nacionalisták. A magyar fiatalok jobbnak látták sürgősen elhagyni a helyszínt, hogy megelőzzék a konfliktus elmérgesedését.
Az eseményekre való tekintettel Kárpátalja több civil szervezete, köztük a Kárpátaljai Magyar Ifjúsági Tanács, felvette egymással a kapcsolatot, és közös nyilatkozatban ítélték el a soviniszta megnyilvánulásokat.
Nekünk, Kárpátalján élő magyaroknak egyet kell jól megjegyeznünk: „Megfogyva bár, de törve nem, /Él nemzet e hazán.” A Szózat sorait szívünkbe vésve büszkén és emelt fővel maradhatunk meg mindvégig magyaroknak a sors hányattatásai ellenére is.