Múltunk ismerete nélkül nem lehet jövőt építeni
Viharos gyorsasággal alakul át a körülöttünk lévő világ. A korábbi generációk mindennapi életéről, használati tárgyairól a mai fiatalok sok esetben semmit nem tudnak. El sem tudják képzelni, hogy egykor nagyszüleik és dédszüleik otthon fontak, szőttek, kenyeret dagasztottak és sütöttek, számtalan olyan tevékenységet folytattak, s közben olyan szerszámokat használtak, amelyekről sokan ma már azt sem tudják, hogy mire valók.
Falvainkat ószeresek, régiségkereskedők járják, akik felvásárolják a települések múltjának utolsó tárgyi emlékeit is. Ez ellen próbáltak tenni az ungvári járási Palágykomorócon, ahol 2012. október 17-én Andrejcsák Beáta, a Palágykomoróci Kenguru Alapítvány és a helyi Örökzöld Nyugdíjasklub vezetője összefogva húgával, Andrejcsák-Tóth Anettával, a KMKSZ Palágykomoróci Alapszervezetének elnökével létrehozták a tájházat.
A helybeliek közül sokan támogatják a tájház létrehozóit, és egymás után ajánlják fel az otthon, a padláson talált régiségeket, bízván abban, hogy így hosszú időn át fennmaradhatnak ezek az emlékek a jövő nemzedékek számára. A KMKSZ helyi alapszervezete és a helyi nyugdíjasklubot működtető alapítvány által a községi tanácstól bérelt épületrészt tatarozták. Tervük, hogy parkosítják és széppé teszik az épület környezetét is.
„A kiállításon az egykori falusi élet megmaradt tárgyi emlékei közül bölcsőket, régi bútorokat, konyhai eszközöket, cserépedényeket, szerszámokat, a kenyérsütéskor és a kender megmunkálásakor használt eszközöket, szőtteseket és még sok mindent láthat, aki betér. Vannak régi könyveink is, ide került Gencsi Béla egykori református püspök könyvtárának egy része. Viszont a kiállítótér már most is szűkös, például egy szövőszék rendeltetésszerű felállítására nincs is hely, ugyanakkor egyre több a felajánlott, kiállítandó tárgy. Ideális az lenne, ha egy régi parasztházban sikerült volna tájházat kialakítani, de arra nem volt lehetőségünk – mondja Andrejcsák Beáta –, viszont a kiállításnak helyt adó épület a XIII. századi református templom mellett található, ahol a budapesti Teleki László Alapítvány szakemberei pár éve középkori freskókat tártak fel. A templom a legtöbb Kárpátalját bemutató útikönyvben szerepel, sok turista látogat el miatta hozzánk. Mi abban bízunk, hogy aki Palágykomorócra jön, az egyúttal megtekinti majd a falu múltját bemutató kis múzeumunkat is, amely jelenleg minden hétköznap nyitva tart helyi idő szerint 10 és 14 óra között, de igény esetén bármikor kinyitjuk. Egyelőre csak a falu lakói látogatják, jártak már nálunk a helyi óvodások és az alsó osztályos tanulók is, akiknek falukutatás-órát tartottak itt a tanítóik.
Andrejcsák-Tóth Anetta: „Az épület felújítását a családunk vállalta magára, illetve támogatást kaptunk a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetétől. Pályáztunk is a Bethlen Gábor Alapnál, de mivel az épület tulajdonjoga nem rendezett, emiatt nem kaphattuk meg a pályázaton elnyert támogatást. Ez az épület ugyanis a református egyházközség tulajdona volt egykor, amit most megpróbálnak visszaszerezni. Számunkra az volna a legjobb, hogyha ez minél gyorsabban sikerülne nekik, és ezáltal lehetőségünk nyílna arra, hogy pályázatok révén fejlesszük ezt a közösségi házat, ahol a tájház mellett teleházat és KMKSZ-fogadóirodát is kialakítottunk, a nyugdíjasklub tagjai is itt tudnak összejönni.
Addig is minden palágykomoróci lakost arra kérünk, hogy jöjjön és nézze meg ezt a kiállítást, és ha tudja, gazdagítsa a falunk múltját feleleveníteni igyekvő tájházat. Szívesen látunk minden érdeklődőt!