30 éves az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás
30 éve, 1993. október 18-án született az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás létrehozására tett első törekvés, amelynek eredményeként ma is sikeresen végzi munkáját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A jubileumi esemény évfordulója alkalmából a Rákóczi-főiskola emlékkonferenciát szervezett október 18-án.
A rendezvény megnyitóján Csernicskó István, az intézmény rektora elevenítette fel az elmúlt 30 év legfontosabb mozzanatait a kezdetektől napjainkig.
– Hosszú volt az út, de főiskolánk végül valóban szellemi műhellyé vált. Bizonyítéka ennek az is, hogy ma itt vagyunk együtt és emlékezünk. Van mire emlékezni, és van kivel… Számomra ez azt jelzi, érdemes volt végig küzdeni ezeket az éveket
– fogalmazott a rektor.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja kiemelte, hogy a Rákóczi-főiskola fokozatosan és tudatosan vezette be az intézményt az anyaországi tudományos életbe. Ezt bizonyítják azok a tények is, hogy együttműködési szerződések sorozatát kötötték és kötik magyarországi egyetemekkel, főiskolákkal.
Ezt követően Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Művelődési Osztályának vezetője Babják Zoltán polgármester szavait tolmácsolta a jelenlévők felé.
Mint mondta:
– Az elmúlt évek nehézségei ellenére a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás bástyája egyre erősebb lett, védelmezőinek kitartása pedig mindennél szilárdabb.
A Rákóczi-főiskola elért sikereihez rögös út vezetett. A kárpátaljai magyar felsőoktatás számos akadályt hidalt át az elmúlt 30 évben, azonban a nehézségek, csak megerősítették az intézményt alkotó oktatói és hallgatói közösséget.
A harminc évvel ezelőtt, akkor még a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális kihelyezett képzéseként induló oktatásról, a kezdetekről és a folytatásról egy pódiumbeszélgetés keretében osztották meg gondolataikat a meghívott vendégek. A beszélgetést Debreceni Mihály, a TV21 Ungvár szerkesztő-riportere moderálta.
A pódiumbeszélgetések 4 szekcióban valósultak meg.
Az első szekció témája: 1993. október 18-án született az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás létrehozására tett első törekvés. A kezdetekről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke mesélt.
A második szekcióban az önálló magyar felsőoktatás elindításának és működésének sikereiről, buktatóiról Tóth Mihály alkotmányjogász, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, valamint Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori elnöke mesélt.
A pódiumbeszélgetés harmadik szakaszában a speciális képzés folyamatának oktatói szemszögéből Vinnai Győző országgyűlési képviselő, a speciális képzés egykori oktatója és Molnár József, a Rákóczi-főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének vezetője, a speciális képzés egykori tanára, valamint Vass Ilona, a főiskola egykori rektorhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány korábbi ügyvezetője, a speciális képzés első koordinátora osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
A negyedik szekcióban a Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális kihelyezett beregszászi képzéshez kapcsolódó személyes élményeit osztotta meg Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó, aki 1994-1998 között politikai államtitkárként és parlamenti képviselőként tevékenykedett. A gondolatok sorát Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának korábbi főosztályvezetője, Magyarország Beregszászi Konzulátusának egykori főkonzulja folytatta, majd néhai diákként Bocskor Andrea, európai parlamenti képviselő és Fodor Gyula, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese elevenítette fel emlékeit.
A pódiumbeszélgetések után Csernicskó István rektor mondott záróbeszédet. Ezután köszönőleveleket és kisebb ajándékcsomagot adtak át a pódiumbeszélgetés résztvevőinek, valamint a speciális képzés egykori oktatóinak és diákjainak.
A rendezvény zárásaként a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola oktatói tartottak koncertet a főiskola Esztergom termében.
Mondik Márta