Konferencia a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásról

A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás és az oktatási intézmények helyzete mindig aktuális téma a helyi magyar közösség számára.

Még régiónkon, Kárpátalján belül sem beszélhetünk egységes képről, hiszen a magyar nyelvű oktatás elég egyenetlen, szinte minden járásban más és más a helyzet.

Az anyanyelvi oktatás, az iskola- és tannyelvválasztás kérdéseiről, azok okairól és hátteréről esett szó a Teleki László Alapítvány április 17-ei konferenciáján, melynek címe és témája Kárpátalja magyar nyelvű oktatásának jelene és jövője volt. Az eseménynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont.

A rendezvényt Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke nyitotta meg, majd köszöntőt mondott Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja.

Az előadások a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetét, lehetőségeit járták körbe, ismertetve annak elméleti és gyakorlati oldalát.

Elsőként Papp Z. Attila, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatója beszélt a kisebbségi oktatás értelmezési lehetőségeiről, befolyásoló tényezőiről és sajátosságairól.

Ezt követően Kántor Zoltánt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatóját hallhattuk. Előadásában kitért az óvodáknak és iskoláknak nyújtott támogatásokra. Hangsúlyozta a határon átnyúló kapcsolatok fontosságát, kiemelve a szórványtelepüléseket, kiemelve azt a gondolatot, mely szerint, ahol tényleg akarnak valamit, ott sikerül is elérni a célt, legyenek bármily kevesen is magyar anyanyelvűek. Ellenben ahol sokan vannak, de kevés az akarat, ott nem sikerül semmi.

A két előadás összegzése volt annak, hogy a magyar állam miként látja a kárpátaljai magyarság oktatási helyzetét. A tisztánlátásra nagy szükség van annak érdekében, hogy az anyaország minél célirányosabban tudja támogatni a megfelelő településeket. Ezt követően helyi előadók beszéltek arról, hogy miként érezhető, miben nyilvánul meg a Magyarország által nyújtott támogatás itt, Kárpátalján.

Elsőként Tóth László, a Kárpátaljai Református Egyház Tanügyi Bizottságának elnöke, a Nagyberegi Református Líceum igazgatója, majd Tóth Jenő, a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum igazgatója, végül pedig Fehér Ferenc, a kárpátaljai római katolikus egyházi oktatás képviseletében beszélt a magyar nyelvű oktatásról a kárpátaljai egyházi iskolákban.

Az előadások alkalmával javaslatok is születtek, melyek bekerültek a konferencia zárónyilatkozatába. A javaslatok között szerepelt többek között az oktatási-nevelési támogatás differenciálása, az egyházi iskolák státuszának erősítése és a mindig aktuális témát: az ukrán nyelv magyar tannyelvű intézményekben történő tanítását érintő indítványok is.

Mindezek után Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke foglalta össze a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás helyzetét, az oktatás stratégiai vonalait. Az óvodai oktatástól kezdve a beiskolázáson át egészen a felsőoktatásba való bekerülésig rengeteg választási lehetősége van úgy a szülőknek, mint maguknak a tanulóknak – hangsúlyozta az elnök asszony –, ám a döntéseket rengeteg tényező befolyásolja, sokszor sajnos negatív irányba. A kérdés és a problémafelvetés nem új keletű, hiszen a KMPSZ nem is olyan régen szervezett konferenciát ebben a témakörben, ahol az iskolaigazgatók számoltak be az általuk tapasztalt körülményekről.

Az elnök asszony részéről újból elhangzott többek között az oktatási-nevelési támogatás differenciálásának szükségessége, mely hosszú idő után végre mások ajkán is szót kapott. Továbbá ismét felmerült a szórványokatatás kérdése, mely nemcsak a Felső–Tisza-vidéket érinti, hiszen már Munkács, Nagyszőlős és egyéb települések, ahol a magyar ajkú lakosság nagymértékben csökkent, is ide tartoznak.

Ezt követően Brenzovics László, a GENIUS Jótékonysági Alapítvány elnöke és Szakál Imre, az alapítvány munkatársa mutatta be a szervezet működését, mely több irányban tevékenykedik. A Genius egyrészt a közoktatásban vállal szerepet különböző táborok szervezésével, továbbá tehetségpontokat működtet a tehetséges tanulók felkarolásával. Ehhez társul még a nemrég elindított mentor programuk, ahol kárpátaljai doktoranduszhallgatók jó képességű iskolásokat mentorálnak. A felsőoktatásban a főiskolai és egyetemi fiatal kutatóknak biztosít ösztöndíjakat szakkollégium működtetésével, ezáltal is ösztönözve őket a továbbtanulásra, a tudományos kutatásra.

Az előadásokat követő rövid ebéd után a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el, mely tartalmazza a jelenlévők javaslatait, melyek a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetének javítását szorgalmazzák.