Így lehet együtt élni a koszorúér-betegséggel

A koszorúér-betegség kezelése gyógyszeres terápián, illetve egyes esetekben sztentbeültetésen alapul. A szakember azonban arra figyelmeztet, hogy mindez kizárólag megfelelő életmóddal együtt hozhat tartós eredményt.

Amikor nem jut elég oxigénben dús vér a szívbe, elégtelenné válik annak munkája. Az emiatt fellépő oxigénellátási zavar sokáig észre sem vehető, de néhány tünetre, elsősorban a mellkasi fájdalomra fel kell figyelni. Az is előfordulhat, hogy – leginkább fizikai terhelés hatására – úgynevezett angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom mutatkozik. Néhány esetben viszont csak a jóval súlyosabb, szívizomelhalással járó szívinfarktus kapcsán derül fény a koszorúér-betegségre, az oxigénhiány pedig olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a Kardioközpont.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

Koszorúér-betegség gyanúja esetén a szakorvosi viziten túl fontos lehet a nagylabor vizsgálat, a terheléses EKG, a szívultrahang, a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, az arteriográfia. Ezenkívül 24 órás Holter-EKG is elősegítheti a diagnózis felállítását. A kivizsgálás során akár súlyos érszűkület lehetősége is felmerülhet. Ilyen esetben érfestésre és szívkatéterezésre kerülhet sor, amely során eldőlhet, szükség van-e az érfalat kitámasztó sztent, vagyis fémháló beültetésére. Amennyiben igen, a beültetés ugyanazon az úton elvégezhető, amelyen a katéter haladt. Az így beültetett háló meg tudja akadályozni az ér bezáródását.

„A sztent mellett vagy akár anélkül is szükség van az orvos által kiválasztott gyógyszerek, például koleszterincsökkentő, vérnyomáscsökkentő és véralvadásgátló szedésére, valamint a rendszeres kardiológiai ellenőrzésre” – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa. „Ahhoz pedig, hogy csökkenteni lehessen a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmódorvoslás lehetőségével élni, legyen szó magasvérnyomás-, koleszterinszint- vagy testsúlycsökkentésről. Összességében a koszorúér-betegség diagnosztizálása azért fontos, mert ennek ismeretében elkezdődhet egy olyan komplex, életmódbeli és kardiológiai kezelés, amellyel jó eséllyel megelőzhetőek az olyan súlyos következmények, mint a szívinfarktus” – tette hozzá.

Életmóddal a koszorúér-betegség ellen

A koszorúér-betegség fő rizikófaktorai közé tartozik a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. „Az életmód orvoslásával tehát ezek ellen szeretnénk hatni, hogy megelőzzük a további plakkok kialakulását, visszaszorítsuk a meglévőket és megakadályozzuk az erek károsodását” – hangsúlyozta Jenei doktor. Lássuk, melyek a fő életmódszabályok.

Szívbarát étrend

Az egyik legfontosabb lépés az egészség felé a kiegyensúlyozott táplálkozás kialakítása. A koszorúér-betegek még nagyobb figyelmet igényelnek e téren, nekik ugyanis kerülniük kell a telített zsírsavakat és transzzsírokat, a koleszterinben gazdag és a nagyon sós ételeket. A megszorítások helyett azonban a lehetőségekre érdemes fókuszálni: a zöldségek és gyümölcsök gazdag választékára, a teljes kiőrlésű pékárukra, a zsírszegény húsokra, halakra és tejtermékekre. Az adagok csökkentése pedig nagyon fontos lépés a fogyás felé! Ahhoz, hogy a javaslatok betartásával praktikus és élvezetes étrend álljon össze, érdemes dietetikus segítségét kérni.

Rendszeres mozgás

A szív-érrendszer egészségét a mozgás jelentősen javíthatja. Idősebbeknek vagy azoknak, akik sosem mozogtak korábban, a séta, az úszás, a biciklizés is komoly előnyöket ígér, a lényeg, hogy fokozatosan kell felépíteni egy mozgásprogramot, kardiológussal és mozgásterapeutával egyeztetve. Akik sztentbeültetésen estek át, de korábban rendszeresen mozogtak, azoknak továbbra is javasolt a fizikai aktivitás, bár ennek formáját és intenzitását szakemberrel kell egyeztetni. Akik soha nem edzettek, azoknak még fontosabb a szakértő irányítás és felügyelet, különösen az első időszakban. A rosszul felépített, esetleg meggondolatlanul intenzív edzés még a teljesen egészséges szervezetet is megviseli.

A rizikófaktorok csökkentése, kiiktatása

Ahhoz, hogy a legjobbat hozzuk ki a megelőzés és kezelés támogatása terén, fontos ismerni és csökkenteni a további kockázati tényezőket. Vagyis rendszeresen ellenőrizni kell a koleszterinszintet, és ha szükséges, az orvos által rendelt koleszterincsökkentő gyógyszert kell szedni (az életmódváltás azonban ilyenkor is alapvető). Ugyanez igaz a magas vérnyomásra is. A testsúlycsökkentéssel önmagában is visszaszoríthatjuk számos betegség megjelenésének kockázatát, köztük a koszorúér-betegségét is. A dohányzással minden szempontból ajánlott felhagyni, az alkoholfogyasztást pedig ajánlott az ünnepi alkalmakra tartogatni.

„További fontos információ, hogy akkor is rendszeresen részt kell venni a kardiológiai ellenőrzésen, ha a páciens jól érzi magát. Szükséges a gyógyszerek folyamatos szedése is, csak kardiológus módosíthat bármely szer adagolásán. Az ellenőrző vizsgálatokon túl a szakember még számos olyan életmódtanáccsal szolgálhat, amelyeket megfogadva teljes értékű életet élhetnek a koszorúér-betegségben érintett páciensek is” – emelte ki dr. Jenei Zsigmond Máté.

Forrás: hazipatika.com