A Csehországban tartózkodó menekültek háromnegyede nem tervez visszatérni Ukrajnába
A Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete (Sociologický ústav AV ČR) nyilvánosságra hozta az ukrán menekültek országbeli helyzetével foglalkozó felmérés eredményeit, amit 1048 felnőtt bevonásával valósítottak meg 2024 novemberében.
Főként azt vizsgálták, tervezik-e az ukrán állampolgárok, hogy a háborút követően visszatérnek Ukrajnába.
Erre a kérdésre a válaszadók mindössze 21%-a válaszolt igennel. A megkérdezettek 75%-a viszont azt mondta, hogy külföldön – Csehországban vagy más országban – szeretne maradni.
Azok, akik azt nyilatkozták, hogy nem terveznek visszatérni Ukrajnába, többnyire Csehországban maradnának.
Az 56 év felettiek körében a válaszadók 36%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretne visszatérni Ukrajnába.
Leggyakrabban a csehül rosszul beszélők, a munkanélküliek és a nyugdíjasok szeretnének visszatérni.
Az elmúlt év során jelentősen megemelkedett a cseh nyelvtudás szintje a menekültek körében. A megkérdezettek több mint fele (64%) mondta azt, hogy képes kommunikálni a mindennapi helyzetekben és megérteni az írott szöveget.
A felmérésben résztvevők többsége (79%) bérelt lakásban, 10%-a hostelben vagy egyéb szálloda jellegű létesítményben, 8%-a pedig úgynevezett szolidaritási háztartásban él.
A gazdaságilag aktív ukrán menekültek között fokozatosan növekszik a Csehországban dolgozók aránya, eléri a 80%-ot.
A legtöbb menekült Csehországba érkezése után nem kapta meg az Ukrajnában betöltött pozícióját, szakmai státusza jelentősen csökkent. A csehországi béreik is viszonylag alacsonyak.
Az ukrán menekültek hozzávetőleg háromötöde (62%) azt mondta, hogy munkája elegendő a csehországi megélhetési költségek fedezésére. Ugyanennyien válaszolták azt, hogy stabil az anyagi hátterük. A menekültek azonban azt is érzékelték, hogy munkájukat alulértékelik, és azt mondták, hogy az általuk végzett munkáért többet kellene fizetni.
Az ukrán menekültek több mint négyötöde (81%) rendelkezik munkabérrel Csehországban vagy Ukrajnában, negyedük humanitárius segélyben részesül, 14%-uk az ukrán államtól kapott segélyt (nyugdíj), hozzávetőleg egytizede (11%) pedig Ukrajnától kapott pénzügyi segítséget.
Az ukrán menekült családok négyötödének (80%) alacsonyabb volt a jövedelme, mint a cseh háztartások átlagjövedelme.
A mukachevo.net nyomán.