Beszélgetés a Derceni Gyöngyösbokréta Népi Együttes vezetőivel

Nemzeti ünnepünk alkalmából idén tíz szervezet, illetve személyiség kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat a Magyarság Házában.

Kárpátaljáról a Derceni Gyöngyösbokréta Népi Együttes vehette át a kitüntetést. A díjátadás részleteiről Korolovics Zsolt, a Gyöngyösbokréta népi együttes művészeti vezetője, valamint felesége, Korolovics Valéria, a Derceni Művelődési Ház igazgatója tájékoztatott.

– Meséljenek az együttes életéről, céljairól!

– Az együttes megalakulása elég régi múltba tekint vissza, ugyanis 1975-ben jött létre. Már fennállásának ötödik esztendejében, 1980-ban megszerezte A Szovjetunió Kiváló Népi Együttese címet. Erre a neves elismerésre a mai napig nagyon büszkék vagyunk.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy alapítása óta megszakítás nélkül működik az együttes. Mi még csak nyolc éve foglalkozunk a fiatalokkal, de az elődünk – aki a kultúrház igazgatója volt – is szívvel lélekkel vezette a csapatot.
Számunkra ez nem szakma, hanem hivatás, ezt az együttest éltetni kell, és minél több pozitív eredményt kell letenni az asztalra, emellett feladatunk a Kárpátalja kulturális életében való maximális szerepvállalás. Mindezt úgy, hogy az itt élő magyarság büszke legyen az együttesre, és mindemellett a gyerekek is jól érezzék magukat. Legfontosabb feladatunknak a hagyomány ápolását, a még élő népszokások felkutatását és a régi táncelemek megőrzését tartjuk.

– A díjátadást hogyan élték meg?

– Magyarország államalapító ünnepségén Budapesten tartózkodtunk, ugyanis a díjátadáson kívül részt vettünk a Vendégségben Magyarországon – Külhoni Magyar Fiatalok Találkozója nevű rendezvényen. A találkozóra egy pályázat révén sikerült eljutnunk, melyet még tavasszal nyertünk meg. Az augusztus 20-ai programok közül részt vettünk a Kárpátaljáról érkezett ráti Szent Mihály Gyermekotthon lakóinak Nyújtsd a kezed, reményt adsz! című ünnepi koncertjén. A gyerekek előadása nagyon megható volt, nemcsak nekünk, felnőttek számára, de még a tánccsoport tagjainak szemében is ott láttuk a könnyeket.
A Magyarországon eltöltött egy hét örökre megmaradó kulturális élményeket adott számunkra. Nagyon megtisztelve éreztük magunkat, hogy eljuthattunk ide a Gyöngyösbokréta együttessel.
Ezt követően a díjátadás ünnepségén vettünk részt. Erre az alkalomra már mi is készültünk egy műsorral. Igyekeztünk kapcsolódni saját vidékünkhöz, Kárpátaljához, így egy beregi és egy szatmári táncot adtunk elő.
A Külhoni Magyarságért díjat Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, valamint Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes adták át. Ez a pillanat nagyon megható és egy meghatározó esemény volt az együttes életében. Megtisztelve érezzük magunkat, hogy méltónak találtak minket erre a díjra. A magyar állam részéről ennél nagyobb elismerést nem is tudunk elképzelni. Ez az esemény, a pillanat, amelyet a díjátadáskor átélhettünk, pótolhatatlan. Köszönjük!
A díjjal együtt anyagi támogatásban is részesültünk, melynek tervezzük megfelelő elköltését. Célunk a tánccsoport viseletének felújítása. Sajnos ezek megvarratása igen költséges, és mindeddig nem sikerült ehhez pénzt szerezni. Most megkaptuk a lehetőséget. Így szeretnénk keményszárú csizmákat és új ruhákat varratni a fiataloknak.
A díjátadás után állófogadásra hívták a vendégeket. Itt lehetőség adódott a díjazottaknak személyesen megismerkedni, illetve gratulálni egymásnak. Erdélyből és Felvidékről is többen érkeztek, míg Kárpátaljáról egyedül voltunk ezen a megtisztelő eseményen.

– Milyen érzéseket váltott ki önökben és környezetükben e díj elnyerése?

– Bennünk és a fiatalokban természetesen pozitív érzéseket váltott ki. Nagyon büszkék vagyunk a díj megszerzésére. A csoport összetartása érdekében mindig szükség van a gyerekeket motiválni valamivel. Úgy gondolom ez nagyon nagy motiváció volt. Környezetünkből nagyon sok gratuláció érkezett, melyek nagyon jól estek számunkra.