Kárpátaljai értékek a Külhoni Magyar Értéktárban

Szeptember 27-ei lapszámunkban számoltunk be olvasóinknak a magyar Hungarikumbizottság által szervezett Hungarikumok Gyűjteménye, Magyar értéktár és nemzeti értékeink címet viselő konferenciáról, amelyen vidékünket Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke képviselte. A külhoni nemzeti értékek gyűjtése című előadásában az egyesület bemutatása mellett szólt azon értékekről is, amelyeket javasolni szándékoztak a Külhoni Magyar Értéktárba való felvételre. A kitartó gyűjtés és munka meghozta eredményét: hat kárpátaljai jellegzetesség került be az értéktárba.

A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület egy évvel ezelőtt kezdte meg az értékek összegyűjtését Kárpátalja négy járásában (Nagyszőlősi, Beregszászi, Munkácsi és Ungvári), összesen 90 településen. Ezek összesítésével létrejött egy adatbázis, amely alapján 2013 márciusában a Kárpátaljai Értéktárbizottság összeállította a Kárpátaljai Értéktárat, melyből most 6 értéket emelt ki, amit a megfelelő mellékletekkel, ajánlásokkal ellátva továbbítottak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szakbizottságának. Ezen értékek jóváhagyásra kerültek, így az összesen 105, Erdélyből, Felvidékről, Horvátországból, Muravidékről és a Vajdaságból származó érték mellett a Kárpátaljai archaikus ima, a magyar vagy Jósika-orgona, a salánki hordó, a beregi szőttes és hímzés, a kárpátaljai Rákóczi-kultusz és a vereckei honfoglalási emlékmű is bekerült a Külhoni Magyar Értéktárba.

– Mi kellett ahhoz, hogy ezen kárpátaljai jellegzetességek bekerüljenek az értéktárba? – tettük fel a kérdést Molnár Eleonórának.

– A Hungarikumtörvény részletesen előírja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy egy általunk fontosnak tartott tárgy, szellemi kincs az Értéktárba kerülhessen. Az első és legfontosabb feladat településenként javaslatot tenni, összegyűjteni nemzeti értékeinket, azokat nyilvántartásba venni. A települési értéktárak létrehozása után a következő lépcső a járási, majd a megyei értéktárak összeállítása. Miután ezek elkészültek, az értéktárbizottság döntött arról, hogy milyen értékek kerüljenek kiemelésre, amelyek megjelenítik Kárpátalja szellemi-kulturális, tárgyi örökségét.

– Hogyan lesz egy kárpátaljai értékből Hungarikum?

– Miután a Kárpátaljai Értéktár egyes elemei a népfőiskola javaslatára bekerültek a Külhoni Magyar Értéktárba, most erre való hivatkozással és további indoklással, ajánlással kérni fogjuk ezen értékeknek a Magyar Értéktárba való felvételét a Hungarikumbizottságnál, majd ezután születhet döntés arról, hogy a Magyar Értéktár mely kárpátaljai elemeit tartják méltónak arra, hogy hungarikummá nyilvánítsák. Ezúton is szeretném megköszönni azoknak a szakembereknek a segítségét, akik közreműködtek ezen ajánlások kidolgozásában.