Az útifűmaghéj 8 bámulatos hatása

Az útifűmaghéj bizonyítottan a leghatékonyabb rostforrás a krónikus székrekedés enyhítésére. Emellett azonban egyéb egészségi előnyei is vannak, amelyek miatt igazán megéri beilleszteni az étrendünkbe!

„Bármilyen meglepően hangzik, létezik olyan anyag, amely hasmenés és székrekedés ellen egyaránt hatásos: ez az útifűmaghéj, amelynek pozitív hatása elsősorban magas rosttartalmának köszönhető” – olvasható az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer egyik Facebook-posztjában. Mint írták, ez az alapanyag 85 százalékban oldható rostokból áll, azonban nem csak az emésztést segítheti.

Mire jó az útifűmaghéj?

Az útifűmaghéjat a Plantago ovata nevű, főként Indiában termesztett gyógynövényből nyerik. Ezzel az alapanyaggal remekül dúsítható sok étel, de akár granulátum, kapszula vagy por formájában is fogyaszthatjuk ezt a fontos rostforrást. Az útifűmag rengeteg vizet képes felszívni, amelynek köszönhetően egy sűrű, viszkózus, az emésztésnek ellenálló vegyületté válik – derül ki a MedicalNewsToday ismertetőjéből. A cikk nyomán összegyűjtöttünk 8 nyomós érvet az útifűmaghéj fogyasztása mellett.

Enyhíti a székrekedést – Az útifűmaghéj bizonyítottan a leghatékonyabb rostforrás a krónikus székrekedés enyhítésére. Képes növelni a széklet térfogatát és nedvességtartalmát, megkönnyítve a béltartalom tovább haladását, így segít a gyakoribb székletürítésben és az erőlködés csökkentésében. Mindezek miatt pedig az aranyérbetegség megelőzésében vagy enyhítésében is fontos szerepet játszhat.

Hasmenés ellen is bevethető –Bár elsőre ellentmondásosnak hangozhat, kutatások kimutatták, hogy az útifűmaghéj nem csupán a székrekedést, hanem a hasmenést is enyhítheti. Vizet von el a székletből, ezzel sűrítve azt, valamint lelassítja a végtermék vastagbélen való áthaladását.

Segít a vércukorszint szabályozásában – Az útifűmaghéj befolyásolhatja a szervezet glikémiás válaszát, csökkentve az éhomi vércukorszintet. Egy tanulmány során – amelybe 51, 2-es típusú cukorbetegséggel és székrekedéssel küzdő embert vontak be – megállapították, hogy napi kétszer 10 gramm útifűmaghéj elfogyasztása a székrekedés enyhüléséhez és a vércukorszint csökkenéséhez vezet.

Tovább érezze magát jóllakottnak – A viszkózus vegyületeket alkotó rostok segíthetnek lelassítani a gyomor kiürülését, valamint fokozhatják a teltségérzetet étkezés után. Egy kutatás eredményei szerint 10 gramm útifűmaghéj reggeli és ebéd előtti elfogyasztása jelentősen csökkentheti az éhséget és az evés iránti vágyat.

Támogatja a testsúlyszabályozást – A jóllakottság fokozása bizonyos esetekben csökkentheti az összesített táplálékbevitelt, amely az optimális testsúly elérésének egyik kulcsát jelentheti.

Csökkenti a koleszterinszintet – Az oldható rostok az emésztési folyamat során a koleszterinhez kötődhetnek. Ez segíti a vér koleszterinszintjének csökkentését.

Támogatja a szív egészségét – Az élelmi rostok csökkenthetik a szívbetegség és a stroke kockázatát is, azáltal, hogy mérséklik a vér trigliceridszintjét és a vérnyomást.

Táplálja a bélflórát – A kutatók úgy vélik, hogy az útifűmaghéj prebiotikus hatásokkal is rendelkezik. A prebiotikumok olyan emészthetetlen vegyületek, amelyek táplálják a jótékony bélbaktériumokat, és elősegítik azok szaporodását.

Mennyi útifűmaghéjat érdemes fogyasztani, és mire kell figyelni?

A Healthline cikke szerint az útifűmaghéj szokásos ajánlott adagja napi 7-14 gramm, egyes kutatások azonban azt javasolják, hogy legalább napi 20-25 grammot vigyél be belőle, plusz 500 milliliter víz elfogyasztása mellett. A nőknek ugyanis 25, a férfiaknak pedig 38 gramm rost bevitele javasolt naponta – ám sokan ennek csak a töredékét érik el.

A rostbevitel növelése mellett nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztásra is odafigyelni. A sok rost ugyanis túl kevés ivás esetén csak még nehezebbé teheti a székletürítést, tehát pont a várt hatás ellenkezőjét éred el vele. Gyomor- és bélrendszeri betegségek fennállása esetén azt javasoljuk, hogy konzultálj orvosoddal, mielőtt beillesztenéd a mindennapi étrendedbe az útifűmaghéjat.

Kinek nem ajánlott az útifűmaghéj, és milyen mellékhatásai lehetnek?

Az útifűmaghéj fogyasztása nem ajánlott, ha a bélrendszeredben szűkület (sztenózis) van. Szélsőséges esetben ugyanis a nagy mennyiségű sűrű, viszkózus vegyület elzáródást okozhat a bél szűkebb szakaszain.

Ha eddig rostszegény étrendet követtél, csak fokozatosan növeld a bevitelt. De még nagy odafigyelés mellett is kiválthat néhány melléhatást az útifűmaghéj, például az alábbiakat:

• puffadás, fokozott gázképződés,
• hasi fájdalom és görcsök,
• hasmenés,
• laza széklet,
• gyakoribb székletürítés,
• hányinger és hányás.

Forrás: hazipatika.com