Az érzékszervek szerepe a tanulásban
Egyes iskolákban zenét, hangokat, illatokat alkalmaznak az osztálytermekben, hogy megvizsgálják, ezek hatással vannak-e a vizsgaeredményekre.
Mindenkinek vannak emlékei iskolájáról: a szagokról, illatokról, arról, hogy hangos volt-e vagy csendes.
Első látásra ezek nem tűnnek fontosnak, de a fejlődő szervezet számára fontosak a szagok és a hangok és hatással vannak a tanulásra, az iskolai teljesítményre és a kreativitásra. Néhány tanár ezért különféle hangokkal kísérletezett azt vizsgálva, azok javítják-e az eredményeket. S amennyiben igen, miért.
Az már eddig is bizonyított, hogy egyes hangok negatív hatással vannak a tanulásra. Az elmúlt években számos tanulmány bebizonyította, hogy azoknak a tanulóknak, akiknek veszekedés hangjai vagy a repülőtér zaja mellett kellett tanulniuk, elmaradtak az eredményei a társaikétól. Kevésbé specifikus zajok is hatnak a tanulásra. Szirénák, utcai közlekedés zaja, továbbá a gyerekek által keltett zajok is rosszabb teljesítményeket eredményeztek mind számolásban, mind az olvasási feladatokban és a helyesírásban is különösen a különleges bánásmódot igénylő gyerekek körében.
„A zajok, úgy működnek, mint egy buborék” – magyarázza Bridget Shield, brit kutató. „Az óra alatt beszélgető gyerekek hangja különösen elvonja a figyelmet. Különösen az a beszéd, amely érthető, de amiből kimaradunk”. Ugyanez a hatás észlelhető a nagy, egyterű irodák esetében is.
Hogy a háttérhangok jótékony hatással bírnak-e, az attól függ, hogy milyen hangokról van szó, milyen hangerővel szólnak. A kutatás azt bizonyította, hogy a közepes hangerővel szóló zajok, például kávéházi csevegés, vagy egy építkezésen a fúrás hangja pozitívan hatott az emberek teljesítményére. Jobban teljesítettek, mint mikor csak halkan hallották a hangokat. A hangos hangok egyértelműen csökkentették a kreativitást.
Az, hogy melyik zaj mennyire vonja el a figyelmet, rendkívül különböző lehet. Egy általános alapzaj a háttérben nemigen vonja el a figyelmet, nem érdekes. Senki sem kíván túl sok, vagy túl kevés ingert. Ezért egy közepes hangerejű zaj, zene segítőleg hathat művészeti tevékenységek alatt, illetve, ahol a kreativitáson van a hangsúly.
Sok tanár játszik zenét órán.
Úgy vélik, hogy a zenehallgatás növelheti az intelligenciaszintet. Ezt Mozart-hatásnak nevezték el. Bár a komolyzene közvetlenül nem növeli az agyi képességeket, a kutatók úgy vélik, hogy kellemes hangok hallgatása egy feladat elvégzése előtt javítja a kedélyállapotot, és segít a jobb teljesítmény elérésében. A kulcs az, hogy az ember élvezze, amit hall, legyen az egy regény felolvasása, nem feltétlenül kell zenének lennie.
Forrás: hir.ma/erdely.ma