Pászkaterítő kiállítást és nagyböjti ételbemutatót tartottak az Ortutay-központban

A Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület hívei számára szerveztek pászkaterítő kiállítást és nagyböjti ételbemutatót március 18-án az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban.

Ez a nagyböjti program régi hagyománya a kárpátaljai magyar görögkatolikusoknak, ám a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozta gondok miatt elmaradt az utóbbi években.

Annál nagyobb érdeklődés övezte az idei kiállítást, melynek témájául a magyar görögkatolikus egyházközségekben használt pászkaterítőket választották a szervezők. A pászkakendő évszázadok óta elmaradhatatlan kelléke húsvéti hagyományaiknak. Anyáik, nagyanyáik és dédanyáik hosszú téli estéken hímezték a pászkaterítőket, hogy amikor elérkezik húsvét ünnepe, a legszebb abrosszal takarják le a szentelésre vitt ételeket a kosárban.

A tárlat megnyitását gondos kutatás előzte meg, melynek eredményeként 18 egyházközségből 120 pászkakendőt sikerült begyűjteni. A terítők különböző technikával – keresztszemes- vagy laposöltéses, szálvonásos, gyöngy- és lyukhímzéses, azsúrozott, horgolt, vagdalt – készültek, az anyaguk házi szövet vagy bolti vászon. A mintázatuk rendkívül gazdag: egyes darabokról a beregi szőttes szín- és mintavilága köszön vissza, másokon a húsvéti motívumok – barka, tojás, kereszt, angyalok, tavaszi virágok, nyúl – jelennek meg, emellett Krisztus feltámadását ábrázoló kendőket is hímeztek. A terítők többségén felirat is található: Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt!

Az abroszok mérete sem egységes. A régebbiek – amikor még kétfülű pászkáskosarat használtak – nagyobbak, míg a jelen korban használtak kisebbek. Külön érdekesség a gyermekek számára készített kis méretű kosarakat fedő pászkaterítő. Emellett az utóbbi években elterjedt a boros butéliákra készített hímzett huzat is.

Az Ortutay-központ tárlatmegnyitójára a görögkatolikus egyházközségekből szép számmal érkeztek hívek, akik a kerület papságával együtt közös szertartáson vettek részt. A csak nagyböjti időszakban végzett Előszenteltek liturgiáját imádkozták el. Demkó Ferenc magyar helynök mondott szentbeszédet, aki arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a kárpátaljai magyarság „kiválasztott nép”. Évszázadok óta – a megpróbáltatások ellenére is – őrzi ezen a földön magyarságát, hitét és önazonosságát. S az, hogy ezen a nagyböjti programon – és a két héttel korábbi keresztúton is – nagy létszámmal képviseltették magukat az egyházközségek, annak a bizonyítéka, hogy a kárpátaljai görögkatolikus egyháznak van élő jelene és van egy élni akaró jövője.

A szertartást követően, Buckó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja köszöntötte az egybegyűlteket. „Érdemes volt ezt a helyet létrehozni, mert mi, magyarok három dologtól leszünk magyarok: az anyanyelvünktől, a kultúránktól és a hagyományainktól. Ez a mai rendezvény beleillik abba, amit egykor Vörösmarty Mihály mondott: »Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék. A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek.« Azt gondolom, csak akkor tudunk ennek megfelelni, ha nemcsak ápoljuk a hagyományainkat, hanem azt meg is ismertetjük az utókorral. Ez a megmaradásunk egyik záloga is.”

A pászkaterítő kiállítást dr. Szabó Irén, a nyíregyházi Görögkatolikus Múzeum igazgatója nyitotta meg. Két gondolat köré csoportosította mondanivalóját: a pászka és a terítő. A pászka, amely egyrészt azt a kalácsot jelenti, amelyet megszentelünk húsvétkor, de a pászka egyben összefoglaló kifejezése mindazoknak az eledeleknek is – sonka, tojás, sárgatúró, torma, kolbász stb. –, amelyeket a húsvéti kosárba tesznek a katolikus hívek. Emellett a pászka szó visszatérő eleme a görögkatolikus feltámadási szertartásnak: „Szentséges Pászka lőn ma nekünk kinyilvánítva: az új és Szent Pászka. Titokteljes legtiszteltebb Pászka. Pászka, a Megváltó Krisztus. Szeplőtelen Pászka. Nagy Pászka, a hívők Pászkája. A Paradicsom ajtaját megnyitó Pászka. És minden hívőt megszentelő Pászka!” Ebben az értelemben a Pászka magát a Megváltót, Jézus Krisztust jelenti – fejtette ki az előadó.

A következőkben a terítőkről beszélt az előadó, kiemelve, hogy azok milyen fontos elemei a hívek húsvéti készületének, hiszen a pászkakendő elővétele már azt jelzi, hogy néhány óra, s elérkezik a feltámadás ünnepe. Arról is szót ejtett, hogy a pászkaterítők anyaga, színvilága, mintája nagyban hasonlít az egyes korok hétköznapi célokra használt abroszaira, hiszen az asszonyok abból a forrásból merítettek, amely rendelkezésükre állt. Ugyanakkor egyes darabokon visszatükröződik az egyházi ruhákon használt díszítőminta is. Felhívta a figyelmet arra, hogy milyen hatalmas kincs a kiállításon bemutatott gyűjtemény.

A tárlat megnyitása után nagyböjti ételbemutatóval folytatódott a rendezvény. A görögkatolikus hívek a húsvétot megelőző nagyböjti időszakban főként hétfőn, szerdán és pénteken – van, aki a teljes idő alatt – tartózkodnak az állati eredetű eledelektől.

A Tiszacsomai Görögkatolikus Egyházközség asszonyai által készített nagyböjti ételek ezekből adtak a szó legteljesebb értelmében ízelítőt. A jelenlévők megkóstolhatták a többi között a búzadarából főzött töltött káposztát, a savanyúkáposztás puliszkát, a vinyigret és suba salátákat, de ehettek „nyögőt”, „tört paszulyt”, lekváros gombócot, gőzön főtt gombócot, fánkot, sült halat, sárgaborsót és savanyúkáposztás rizibizit is.

Az ételek színes kínálata is azt bizonyította, hogy milyen jelentős gasztrokultúrával rendelkeznek a kárpátaljai magyar görögkatolikusok.

Az Ortutay-központban kiállított pászkaterítők március 28-ig tekinthetők meg.

Fotók: Ortutay-központ, Görögkatolikusnet

Marosi Anita

Kárpátalja.ma