A biztonságos energiaellátás korunk egyik nagy kihívása

Az energetikai kutatások aktuális kérdéseiről, az energia előállításának, tárolásának, továbbításának tudományos és gazdasági vonatkozásairól tanácskoznak négy napon át Budapesten az idén harmadik alkalommal megrendezett Európai Energia Konferencia résztvevői. 

A szakmai rendezvénysorozatot Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg.

„Az energia kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdaságban, mindennapi életünkben, a következő évtizedben pedig még tovább növekedik a világ energiaszükséglete. A biztonságos energiaellátás tehát korunk nagy kihívásainak egyike” – mutatott rá köszöntőjében Pálinkás József.

Mint kiemelte, az elmúlt két évszázad alatt az emberiség elhasználta az évmilliók során felhalmozódott fosszilis energiakészletek jelentős részét. Ennek következtében az emberiség előtt napjainkban két feladat áll: a fogyasztás csökkentése, ugyanakkor az energiaigény biztosítása. „Új technológiákra, új energiaforrásokra van szükség” – fogalmazott, a jövő ígéretes energiaforrásai között említve a napenergiát.

Az MTA elnöke a tudósok különleges felelősségére is kitérve rámutatott: a kutatók nem engedhetik meg a döntéshozóknak, hogy illúziókba ringassák magukat. „Az energetikai kérdések nem oldhatók meg máról holnapra, igen hosszú folyamatról van szó” – hangsúlyozta.

Kroó Norbert, az MTA rendes tagja, a konferencia magyar szervezőbizottságának társelnöke, az mta.hu-nak a tanácskozás előzményeit vázolva, elmondta, hat évvel ezelőtt döntöttek uniós intézmények egy európai energetikai tudományos fórum létrehozásáról. Kontinensünknek ugyanis olyan fenntartható energetikai rendszerre van szüksége, amely a környezetvédelmi, éghajlati, gazdasági és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe veszi. A konferenciát, amelyet az Európai Kémiai és Molekuláris Tudományok Szövetsége (EuCheMS), az Európai Fizikai Társulat (EPS) és az Európai Anyagtudományi Társulat (E-MRS) hívott életre, első ízben 2010-ben Barcelonában tartották meg. Két évre rá Hollandia, Maastricht adott otthont a rendezvénynek, 2013-ban pedig Budapest látja vendégül, az esemény társszervezője a Magyar Kémikusok Egyesülete és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat.

Ismertetése szerint a tanácskozáson szinte az összes európai ország képviselteti magát, a másfél száz résztvevő között találunk fizikusokat, vegyészeket és anyagtudományi kutatásokkal foglalkozó szakembereket is. A konferencia első napján viszont a döntéshozóké volt a szó – Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára átfogó előadásában a globális, európai és magyarországi energetikai problémákat és a lehetséges megoldásokat vázolta. Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság Kutatási-Innovációs Főigazgatóságának vezetője az EU Horizont 2020 kutatási keretprogramját ismertette, Romana Jordan, az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának tagja pedig videoüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit.

„A szakmai programban a plenáris előadások mellett szekcióülések és poszterelőadások is szerepelnek. Elsősorban az energetikai technológiákkal kapcsolatos fizikai, kémiai és anyagtudományi kutatásokkal foglalkozunk, különös tekintettel a napenergia mainál hatékonyabb hasznosítására, a nukleáris energia biztonságának kérdéseire, kitérünk továbbá az energiatárolás és -továbbítás kérdéseire is. A tanácskozás utolsó napján az egyes területekért felelős szakemberek kerekasztal-konferencián számolnak be az elvégzett munkáról” – mondta Kroó Norbert, kifejezve reményét, hogy a rendezvény hozzájárul a jelenleginél hatékonyabb európai energiapolitika kialakításához.